2021. december 16., csütörtök

Volent-öböl

Napsütéses séta a Faddi Volent-öbölben


Ez alkalommal a kellemes napsütéses idő csalogatott a friss levegőre, de sajnos kevés időm lévén egy közeli helyre tudtam csak elmenni. Így adta magát a Volent-öböli séta, közel is van, szép a táj, és még a blogon sem esett szó a helyről. Fadd településéhez tartozik lassacskán már össze is épül vele. A Fadd-Dombori Holt-Duna egy öble köré épült nyaralóövezetről beszélünk lényegében. Sokan szokták látogatni egy-egy séta, horgászat kapcsán. Egyre többen választják lakhelyük gyanánt is, nem csak nyaralni. A Faddi Duna holtágról már esett szó a blogon, ezért arra most külön nem térnék ki. A holtág kanyarulatánál található az öböl, melybe a Csámpai patak torkollik (jelenleg ez a holtág vízutánpótlása). A patak befolyójától lefelé az öböl déli partján épültek az üdülőházak, egyre több és egyre magasabb igényeket kielégítő kivitelben. Már nem az egyszerű horgászház jellegűek vannak nagy számban. De így van ez máshol is. Szerencsére még nem tart ott a beépítettsége hogy az ide látogatók ne juthatnának le a vízpartra egy kellemes séta erejéig. 

2021. november 21., vasárnap

Szedresi Holt Sárvíz

A Szedresi Holt Sárvíz és tanösvény

A mostani bejegyzés alkalmával a Szedres határában található Holt-Sárvízet szeretném bemutatni. Megközelítése Szedrestől Medina felé haladva egy éles balkanyarban egy földútra jobbra letérve a legcélszerűbb. Azon kb. 600 m megtétele után érünk a parkolóhoz és a horgász egyesület kis faházához. Mi egy kellemes délutáni séta alkalmával jártuk körbe a vizet. Amit ajánlani tudok mindenkinek, mert egy informatív táblákkal szegélyezett és szép tanösvényen vezetett utunk még a tórendszer végére nem értünk. Maga a holtág megközelítőleg 14 ha. Az átlag vízmélység 1-1,5 m körüli, eléggé eliszapolódott a meder és sajnos (mint a képeken is látszódni fog) a vízutánpótlás sem megoldott. Kb. 2-2,5 km hosszan kanyarog ez a Szedresi-tó néven is ismert víz. Hajdanán az ősi Sárvíz egyik mellékága, majd holtága. Ennek a Holt-Sárvíznek egy részéből kezdték kialakítani a ma is ismert medret. A 70-es évek végén a szedresi horgászegyesület a helyi termelő szövetkezet segítségével kotorta ki a medret, azóta sem történt mederkotrás. Ekkor épült meg ugyancsak termelő szövetkezeti segítséggel a horgásztanya is, amely jelenleg a helyi horgász közösségi élet központja. Aszályos években vízszintje erősen lecsökkenhet. Partjait több híd is összeköti, a tó felső végét egybefüggő növénytakaró fedi. Felfedezésre váró, cserkelésre alkalmas horgászvíz mely a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része.

2021. október 19., kedd

Séta a Bogyiszlói Holt-Duna partján

Bogyiszló, Holt-Duna

Ez a bejegyzés egy délutáni családi séta apropóján készült. Fontolgattuk merre menjünk kicsit csavarogni a családdal, ekkor jött az ötlet, hogy nézzük meg Bogyiszlón a holt-dunát. Könnyen megközelíthető, szép a partja, parkosított, egy jó része térkövezett, és kíváncsi voltam rá hogy áll most a víz helyzet. Sajnos, majd mint a képek tanúsítják is, a helyzet nem javult, sőt úgy tűnt még romlott is. A meder talán még nagyobb része volt szárazon, és nem úgy fest a helyzet hogy egy-egy csapadékos nap ezt meg fogja oldani. Nem is fejtegetném sokat a helyzet leírását, volt erről már egy bejegyzés blogomon itt. Beszéljenek inkább a képek.

2021. szeptember 21., kedd

Jeszenszky kastély

Jeszenszky kastély, Alsóhídvég

A Szedres környéki kastélytúrám következő állomása a Jeszenszky kastély. Sajnos a képek mellé csak a kastélyhoz minden felületen fellelhető leírást tudom mellékelni.
A 63. számú út Szedres felé vezető szakaszáról D-re leágazó bekötőútról megközelíthető, az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló kastély. A klasszicista eredetű Jeszenszky-kastély a XIX. században épült, azóta átalakították. Valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját 1862-ben, historizáló stílusban. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 700 négyzetméter. A Dalmand Zrt. tulajdona, műemléki védelem alatt álló épület.
Az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély az egykori Gindly birtokon épült. Gindly Balázs ága a Hiemel családban folytatódott. Hiemel Ignác és Ferber Katalin leányának, Erzsébetnek férje, Jeszenszky Sándor tulajdonába ment át 1810-ben a tengelici birtok negyed részét kitevő örökség. Ezt követően fiúk, Br. Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen.

2021. augusztus 27., péntek

Bezerédj kastély (Szedres)

Bezerédj kastély, kápolna és temető


A minap Szedresbe látogattam, így adta magát az ötlet, hogy meglátogassam a falu alapítójának egykori birtokát és sírhelyét. Sajnos mint a képek mutatják majd, a kastély nem szabadon látogatható ezért a képek olyanok amilyenek. Sajnos a kápolna sem látogatható és elég rossz állapotban van. Körbe van kerítve és bár láttam a kerítésen behatolás nyomait én ezt nem szerettem volna megvalósítani, így csak kerítésen kívülről készült pár fotó a kápolnáról is.
A község mai határa a bronzkorban és a kelták idején is lakott terület volt már. 1894-től Wosinsky Mór bronzkori urnasírokat és kelta leleteket tárt fel. Már a X-XIII. században az Árpád-korban több kisebb falu volt a mai Szedres területén, nevük azonban nem ismert. 1796. 10.28.-án született Szerdahelyen Bezerédj István, aki 1818-ban nagyanyja öröksége révén került Tolna megyébe átvenni az öröklött birtokot. A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben. 1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. Bezerédj István joggyakorlata után 1817-ben vármegyei tiszteletbeli esküdti hivatalt vállalva költözött Tolnába, és egyúttal átvette nagyanyja, Gindly Zsófia örökrészét, Hídja, Medina, Jegenyés, Bikád pusztát, az ekkor még osztatlan családi jussot, amin apja ezidáig bérlőként gazdálkodott. Hozzálátott a gazdaság fejlesztéséhez, gyarapításához. Kora hajnaltól fáradhatatlanul járta a határt, ellenőrizve az időszerű munkákat. Akácfákkal megkötötte a futóhomokot, belterjessé változtatta a gazdálkodást. Hírnevet szerzett ló- és juhtenyészetével. Megalapozta az oly sikeres megyei selyemtenyésztést. Jövedelmezővé tette a gyengén működő birtokot. A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt "szederfának" neveznek). Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg. 1838-ban Bezerédj István Hídja pusztai birtoka egy részén megkezdi a jövendő szedres község telepítését. Ez évben köt szerződést medinai jobbágyaival a kilenced megváltásáról és a települő lakók egy részével írásbeli szerződést köt. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől. Érdemét az sem kisebbíti, hogy (mint Glósz József kimutatta), ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett.

Bezerédj István (olajfestmény)

2021. július 16., péntek

Bogyiszlói Holt-Duna

Bogyiszlói Holt-Duna avagy a Hóduna vagy ahogy a helyiek talán a leggyakrabban utalnak rá, a Hóci

Ez a bejegyzés a katasztrófaturizmus jegyében született. Én még nem láttam a vizet ennyire elkeserítő állapotban. Bár egy helyi horgásszal beszélgetve kiderült hogy 2012-ben volt már hasonló állapotban a víz. Akkor sikekerült megoldást találni a helyzetre, reméljük most is megoldódik a vízutánpótlás kérdése. Ami alap esetben a falura hulló csapadékból, felszín alatti szivárgásból, belvízekből, valamint lehetőség szerint magas dunai vízállás esetén a Bogyiszlói főcsatornán és a Karaszi-foki zsilipen keresztül is lehetséges. Ám ezt is az előbb említett horgásztól tudtam meg, hogy a Duna felől csak már apadó víznél engedtek vizet a csatornán keresztül ami napok alatt ért a holtágig, ami idő alatt a Dunán is lehet hogy már elvonult a víz. Elmondása szerint jelenleg arról folynak tárgyalások, hogy egy rács beiktatásával mely felfogná a beáramló uszadékot lehetőséget teremtenének áradáskor is engedni vizet a Duna felől a csatornán. Én személy szerint szorítok hogy megoldást találjanak a jelenlegi helyzetre.

 

2021. június 29., kedd

A Kenderáztató

 A Bogyiszlói Kenderáztató


Viszonylag hosszú idő után, most a Bogyiszló határában lévő kis kobolyához, kenderáztatóhoz invitállak titeket. Az elmúlt időszak bokros teendői miatt kevesebb időm jutott a blogra, konkrétan semmi, de a jövőben majd próbálom tartani a havi pár bejegyzést.
Most szép emlékű gyermekkorom sátorozós helyét látogattam meg. Milyen szép kamaszkori nyarakat töltöttünk itt, felidézni is örömteli. Na de nézzük meg kicsit jobban miről is áradozok. Ez a kis kobolya (kopolya) az árvízvédelmi töltés Duna felőli oldalán található közvetlen a töltés lábánál. Valamikor kender áztatásra használták ahonnan a neve is ered.
A kender érdes, szeldelt levelű, magasra növő, kétlaki rostnövény; rostjaiból a lenfonálnál durvább fonal készül. (Cannabis sativa). Magyarország legfontosabb háncsrosttartalmú ipari növénye, kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területet választanak. Őshazája Közép-Ázsia. Európába a népvándorlással jutott el. A magyarság már a honfoglalás előtt megismerte, fonaláért és olajos magváért termesztette. A Kárpát-medencében elsősorban a középső, a déli és a keleti területeken terjedt el. A kender (Cannabis, illetve Cannabis savita, azaz „hasznos kender”) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növény nemzetsége, illetve faja. Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Lágyszárú, egyéves általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Az egyik legősibb ipari növény, a rostjáért termesztettek. A magyarok is, már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.

2021. április 22., csütörtök

A Sükösdi Szent Anna kápolna

Szent Anna kápolna


A minap Bajáról haza felé tartva áthaladtam Sükösdön akkor jött a gondolat hogy meglátogatom a Szent Anna kápolnát. Ahogy majd a képek is mutatják nem a legjobb időt választottam ehez, hol elálló, hol csepergő eső és erős szél. De körbejárva a területet pár fotót azért készítettem. Maga a kápolna 1747-ben épült és Bács-Kiskun megye, Sükösd híres búcsújáró helye lett. A legenda szerint Pocskai Gergely építtette Anna nevű lánya emlékére, aki e helyen egy vadász-balesetben hunyt el tragikusan fiatalon. A Kápolna dűlőn áll a kisméretű, félköríves szentélyzáródású búcsújáró kápolna jellegzetes sükösdi oromzattal és huszártoronnyal. (A „Sükösdi oromzat” nevet valószínűleg az akkor Sükösdön épült házak oromzat formája miatt kapta melyek közül 2-3 ház még ma is fellelhető.) A kápolna valószínűleg a megye legrégebben épült kápolnája. A Szent Anna kápolna a búcsújáró helyekhez képest is a legrégebbi máig is látogatott zarándokhely. A régi hagyományokhoz hűen minden év július 3. vasárnapján tartják a Szent Anna napi búcsút. Lelkes hívek a mai napig is gyalog zarándokolnak el processzióval (kereszttel és lobogókkal). A környékbeli településekről nagy számban vesznek részt a zarándokok a katolikus szentmisén, amit, a helyszűke miatta kápolna melletti tisztáson celebrálnak.

2021. április 15., csütörtök

Mádi-Kovács kastély (II)

 A Gerjeni Mádi-Kovács kastély története


Egy kiegészítést szeretnék fűzni a Mádi-Kovács kastélyról megjelent bejegyzésemhez, mely kiegészítés információi Sütő-Nagy István a család leszármazottja jóvoltából kerültek a birokomba. Az első bejegyzésemben 1915-nél veszítettem el a fonalat a kastély múltját illetően, lévén azzal az évvel bezárólag találtam egy-egy újságcikket a családdal és Gerjennel kapcsolatban. A bejegyzés írásakor következőleg fellelt információk alapján 1986 -ban a Magyar Nemzetben, a gerjeni Rákóczi TSZ kínálja eladásra a kastélyt és a hozzá tartozó gazdaságot. Tehát kb az I. világháború, a II. világháború történései, és az eladóból ítélve államosítás, amikről információ hiányában voltam, írtam első bejegyzésemben.
Istvánnak köszönhetően megtudtam, hogy az ő ükapja Mádi-Kovács István (1803-1880) aki jogász, septemvir, (Pakson szomszédja és jó barátja volt Deák Ferencnek) már birtokkal rendelkezett Gerjenben és egy kisebb kastéllyal, ami az 1860-1870-es években egy nagy dunai árvízben erősen megsérült. 1838-ban vette feleségül szentkatolnai Cseh Alojziát, akivel 8 gyermekük született. Köztük az előző bejegyzésemben szereplő György, táborszernagy, aki nőtlen volt és utód nélkül halt meg. Valamint István dédapja, ifj. Mádi-Kovács István (1849-1920), aki a megrongálódott régi kastély helyére építette a jelenlegi épületet, továbbá ekkor készült többek között a park, több nevezetes fával, teniszpályával, artézi kúttal, szobrokkal, méhessel, és a környező gazdasági és majorsági épületek is. Ezt követően a kastély és a környező gazdaság továbbra is a család birtokában volt és gazdálkodtak a területen. Mádi-Kovács Imre 1945-ig Tolna megye főispánja is a kastélyban élt és gazdálkodott családjával. A kastély a család több generációjának és több rokonsági fokon szolgált otthonául, míg 1949. március 5-én késő este két civil ruhás, fegyveres férfi zörgetett be és közölték, hogy reggel 6-ig hagyják el az épületet segítség igénybevétele nélkül, mert reggelre karhatalom fogja elfoglalni.


2021. március 31., szerda

Sió árvízkapu

Sió árvízkapu bemutatása


Ez alkalommal a Sió árvízkaput szeretném bemutatni, Keselyűsnél található a Gemenc kapujában. Sokan áthaladnak rajta, sokan kilátogatnak ide nézelődni, így gondoltam érdekes lehet. Maga az árvízkapu bemutatása nem lehetséges a Sió csatornával kapcsolatos pár információ nélkül. A Sió-csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan, a Mezőföld déli részén a Somogyi-dombság és a Hegyhát lankáinak szélén kanyarog, majd a Sárköz északi részén a Gemenci-erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél éri el a Dunát. Kilométerszelvényeinek a számozása a dunai torkolattól kezdődik. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/h lehet. A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip is nyitva van és a Balatonból vízeresztés történik. Alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Sió-vízrendszer (Zala, Balaton, Sió, Kapos, Sárvíz) együttes vízgyűjtő területe: 14.728 km2. A Sió-csatorna összeköttetést teremt a Balaton és Európa mintegy 9.000 km hosszú víziút rendszere között. A Sió-csatorna vízgyűjtő medre jelenleg szennyezett, növényzettel egyre nagyobb arányban benövő, elhanyagolt meder. Csak a Balatonból történő víz leeresztésével lehetne pillanatnyilag megoldani a hajózást, az öntözéses vízgazdálkodást, a halastavak időnkénti vízzel történő feltöltését. 1990-ben a hajózhatóság javítása érdekében már készültek tervek, mely alapján kb. 4 zsilippel a 16 méter szintkülönbség a Balaton és a Duna-torok között kiküszöbölhető lehetne és a csatorna folyamatosan hajózható lenne. Siófoknál a személyhajó kikötőben található a vízeresztő zsilip, mely segítségével lehet a vízeresztést végezni. A hajózsilip a siófoki teherkikötőből nyílik. A két siófoki zsilip utáni csatornaszakaszok 150 m után egyesülnek közös mederbe. A Duna torkolat előtt 2,7 km-re található az árvízkapu, mely tulajdonképpen egy vízleeresztő zsilipből és egy hajózsilipből áll, de fő feladata a Duna visszaduzzasztó hatásának megelőzése, illetve a csatorna védelme a dunai árvizektől.



2021. március 21., vasárnap

Szedresi Tarkasáfrányos

A szedresi sziget


A szedresi tarka sáfrányos 1987-ben, mintegy 59-ha-on került országos jelentőségű védelem alá. A védett terület a löszoldal előterében elterülő nedves kaszálókkal együtt 1999-ben beleolvadt a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetbe, így mára 116 hara növekedett kiterjedése. A népnyelv mint sok más helyen, vizes, mocsaras, lecsapolt területeket, ezt is, itt is, szigetnek hívta és hívja. Az ősi Sárvíz által kimosott löszplatókat pedig Cukordomb néven ismeri, amelynek eredete a homályba vész. A terület elősorban az itt található tarka sáfrány (Crocus reticulatus) közel tízezres állománya miatt került védelem alá. A sáfrány termőhelyét a valamikor széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba, ahol a növény kb. másfél kilóméternyi hosszban virágzik. Hazai sáfrányfajaink a jégkorszak után, a környező mgashegységekből ereszkedtek a Kárpát-medencébe, kivételt képez ezek közül a tarka sáfrány, melynek őshazája a Fekete, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Hanzánkban eredeti termőhelyei a homoki és lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekeben találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

2021. március 9., kedd

Gutai Kastély

 Gutai Kastély


Tolna és Fadd között található körülbelül fél úton, a Tolnai Északi Holtágtól pár méter távolságra az országút mellett. A kastélyt az agrárgazdálkodással foglalkozó Gutai család építtette, és a Fadd melletti Gutai-pusztán gazdálkodtak. Maga a család inkább Faddhoz köthető, ám a terület közigazgatásilag Tolnához tartozik. 1956-ot követően a megváltozott politikai és társadalmi helyzet következtében a kúria kikerül a Gutai család kezéből. A kastélyról és múltjáról elég nehéz információkat szerezni. Így emlékeimbe kell révednem és onnan előkaparni némi információt, melyek nem bizonyosan helytállóak. Feltételezésem szerint a bejárat felett szereplő évszám (1993) utalhat az utolsó tulajdonos által végzett felújítás dátumára. Ha jól emlékszem akkor ők egy félig svájci, félig magyar család voltak. És még gazdasági helyzetük engedte igen szép állapotban tartották fent a birtokot. A kastély szomszédságában elterülő réten még kis repülőgép pályát is kialakítottak. Aztán a családfő halálát követően gazdaságilag rosszabb idők köszöntöttek a családra így (emlékeim szerint) a 2000-es évek környékén elhagyták az ingatlant. A kastély információim szerint árverezés alá került, ezt követően árulták, hirdették is egyesek emlékei szerint 25, mások emlékei szerint 40 millió forintért. Továbbá földterületek is tartoztak anno a kastélyhoz amiket később feldarabolva árusítottak ki. Ilyen területek voltak az országút és a Tolnai holtág között elterülő területek is. Tehát a kastély cca. 2000-től üresen áll, és visz belőle ki mit ér. A képekhez érve láthatóvá válik hogy amit értékesnek véltek azt már elvitték, a bejárati kovácsoltvas kaput, a díszes korlátokat, stb. Ám ha még időben gazdára találna, számomra úgy tűnik hogy ez a kastély még nem szenvedett visszafordíthatatlan szerkezeti károkat. Most nyerjünk egy kis bepillantást a család egyik utolsó leszármazottjának életútjába, melyről a teol.hu tudósít.


2021. február 28., vasárnap

Az elmúlt pár hét képekben

Az elmúlt pár hét kirándulásai képekben


Az elmúlt időszakban főleg az elmúlt hétben csak villámkirándulásokra futotta az időmből. Így most ezeket a kis kiruccanásaim alkalmával készült képeket szedtem csokorba és osztom meg ebben a bejegyzésben. Azért a környezetet elnézve még igen csak a télben járunk, még ha az utóbbi napokban tavaszias időnk is volt. Próbáltam így nem csak a tájra, lévén az még nem túl színes és mutatós, hanem az állatvilágra koncentrálni. De sajnos ők is igen rejtett életet élnek ez idő tájt.

Ezek a képek február közepe, vége táján készültek mikor pár napra vékony jég borította állóvizeink felszínét.

2021. február 20., szombat

Bartal-kúria

 A faddi Bartal kastély


A múlt hónapban mutattam be a Faddi Holt-Dunát és a Tolnai Északi Felső Holtágat összekötő csatornát, valamint a Fadd határában álló emlékművet, obeliszket, melyek a Bartal család nevéhez köthetőek. Így azt gondoltam ez alkalommal a Fadd településen található családi kúriát mutatom be pár fotóval. Szomorú látvány a település központjában álló kastélyt kihasználatlanul és elhagyatottan látni. Nézzük meg a család miként köthető Faddhoz, valamint a család faddi ágának rövid leírását.
A Bartalok Fadd település, a vármegye és az ország életében is jelentős szerepet játszottak. Nemesi címet és birtokot a család az 1240-es években IV. Béla királytól kapott. Ősi birtokaik a csallóközi Beleháza és kikarcsa környékén voltak. A faddi birtokot id. Bartal György 1837- ben V. Ferdinánd királytól kapta utolsó közvetlen királyi donációként (amiért fizetni is kellet). György jogot végzett. 1848 márciusában az ún. állami konferencia tagja lesz, Ferenc-Károly és Lajos főhercegek, István nádor, gróf Batthyányi, Széchenyi, Deák és báró Eötvös és Szőgyén alkancellár társaságában. Az új törvények kidolgozása a fő feladatuk. Ezen belül a felelős magyar minisztérium felállításáról szóló törvény kidolgozása csaknem kizárólag az ő munkája. 1848 májusában a király a közös ügyek minisztérium államtanácsosává és első osztályfőnökévé nevezi ki, a miniszter lemondása után (rövid időre) a minisztérium vezetője lett. 1848 novemberében azonban a hadi helyzet miatt herceg Windischgrätz kiutasítja Bécsből. Visszavonul damazéri birtokára, ahol haláláig él. Jelentős jogtörténeti munkákat ír. 1875-ös halála után az etrekarcsai családi kriptába temetik.


2021. február 13., szombat

Sáros-alja, kilátótorony

Sárosi madármegfigyelő

Ez alkalommal egy olyan lehetőséget szeretnék bemutatni amihez akkor szoktam nyúlni ha csak pár perc, fél óra áll rendelkezésemre, de valami tartalmasat szeretnék látni, egy kicsit kiszakadni a hétköznapokból. Ezekre az eshetőségekre rendkívül alkalmasak a kilátók, megfigyelők. Így most a Keselyűsben található Sáros-alja madármegfigyelőhöz invitállak titeket.
A madármegfigyelő torony a Sáros tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg. A Sáros alja elnevezéssel a 18. századi térképeken találkozhatunk először. A Sáros alja erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből.
Az 1970-es években megépült Sió Árvízkapu duzzasztó hatásának következtében területe jelentősen megnőtt, jelenleg – vízállástól függően – mintegy 17 hektárt tesz ki. Sekély (50-80 cm-es), hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, utódaik pedig a táplálékban gazdag „halbölcsőben” gyorsan növekednek.
A Sióval és a Holt-Sióval fokokkal összeköttetésben lévő tóból a környező vízterületekre tudnak kijutni a fiatal halak, biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.

2021. január 28., csütörtök

Bati kilátó

Bati kereszt és kilátó, valamint a Remete-csurgó


Megépítése óta időről időre ellátogatok a Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében található Bati-kereszti kilátóhoz. Minden évszakban más-más szépséget láthatunk meg a tájban. Mostani látogatásom úgy időzítettem, hogy az idei tél alkalmával esett pár centi hó díszítésében láthassam a vidéket. Illetőleg pár kép bekerült amik tavaly ősszel készültek még viszonylag jó időben, zöldelő környezetben. Azonban utam a Remete-csurgó mellett vezetett el, így pár képet ott is készítettem.
2015-ben adták át a rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátót, mely 280 méter tengerszint feletti magasságban épült, padlószintje 15 méter magasan helyezkedik el, teljes magassága mintegy 20 méter, és egyszerre 18-20 fő befogadására alkalmas.
Csodálatos látvány tárul a kilátóból a szemlélődő elé. Északra a Völgységi- patak völgye mögött a Tolnai-Hegyhát és Dél-Mezőföld kistájak települései, valamint a távolban Paks és Kalocsa is felsejlik. Nyugatra és délnyugatra a Völgység, távolabb a Keleti-Mecsek nyúlványai is láthatók. Keletre Szekszárd és környező szőlőhelyek, délre a dombvidék szőlőkkel és erdővel borított részeiben lehet gyönyörködni. A magasból délkeleti irányban a Sárközre és a Gemenci erdőre is nagyszerű kilátás nyílik. Szekszárdtól nyugatra terül el az a közel 570 hektáros sötétvölgyi erdő, ahol 32,5 millió forintból valósította meg a Gemenc Zrt. a kilátó felállítását. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.

2021. január 17., vasárnap

Bartal szobor

Bartal szobor és a Bartal-csatorna


A minap a közösségi médiát bogarászva jött az ötlet, hogy elmenjek és saját szememmel is megnézem a Bartal csatorna körül folyó munkálatokat, hol tartanak, ill. milyen állapotok uralkodnak a csatorna környékén. Ezt meg is tettem két alkalommal is pár nap eltéréssel, ebből fakadóan láthatók a képek közti különbségek. Természetesen ha már a Bartal csatornához tartottam nem mehettem el a Bartal szobor mellett sem említés és pár fotó nélkül. Ebben a bejegyzésben ezt a két Bartal családhoz köthető létesítményt szeretném kicsit körüljárni.
Maga a csatorna Fadd-Dombori Holt-Dunaágat hivatott összekötni a Tolnai Északi Felső Holtággal. Az 1895-ben épült csatornán és a Bartal zsilipen keresztül a víz gravitációsan átvezethető az Északi Tolnai-Holt-Dunába. Sajnos a csatorna az idők folyamán feltöltődött, eliszapolódott, bedőltek a magasabb partoldal alámosott fái és benőtte a nád. Már jó ideje tervben van a csatorna kitisztítása és átjárhatóvá tétele. A csatorna partját mindkét oldalról szegélyezi egy-egy kisebb erdősáv, ez a falatnyi háborítatlan terület sok a környéken élő állat és madár fajnak ad(ott) otthont. Bár időnként (cca. 10 éve is) egy-egy fa kitermelés, csatornapart rendezés megbolygatja a terület életét. Elérkezett az idő a rég dédelgetett tervek megvalósítására, és megkezdődtek a munkálatok a csatorna környékén. A fadd.hu adatai szerint a közel 60M Ft-os pályázati támogatással startoló projekt címe "Élő vízi út kialakítása Fadd Nagyközségben". A projekt tartalma: "Bartal-csatorna a faddi és a tolnai Duna-holtágat összekötő csatorna melynek kitisztítását, rendezését és vízi közlekedésre alkalmas állapotba hozását tervezi az önkormányzat. A fejlesztés eredményeképpen kajakkal, kenuval, csónakkal a két holtág között is közlekedni lehet, így újabb aktív turizmust segítő vízi attrakció áll majd rendelkezésre a Tolna megyébe érkező és a helyi vendégek számára. A fejlesztés kapcsolódik a Tolna Megyei Önkormányzat által megvalósított “Sió projekthez”, melynek keretében a Sió-csatornán alakít ki a Megyei Önkormányzat több érintett településsel, civil szervezettel összefogva élő vízi utat. Egyelőre a nád az úr a csatornán, de a megfelelő mederrendezés után a szükséges vízszint biztosított a csónakkal, kajakkal és kenuval való közlekedéshez. A közel 2 ha összterületű csatorna közvetlen kapcsolatot biztosítana a fejlesztést követően a Sió-csatornához ezzel is megnövelve a Tolna megye területén kialakítandó élő vízi utat. A fejlesztés illeszkedik a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz és a Tolna Megyei Területfejlesztési Programhoz, valamint közvetlenül kapcsolódik a Tolna Megyei Integrált Területi Programhoz is."

2021. január 3., vasárnap

Elmúlt egy év

Visszatekintés

2021-et írunk, egy év telt el azóta hogy kitaláltam blog írásra adom a fejem. Kezdetben még azt gondoltam csak pár kép és kép aláírásból fog állni, később ezt átgondoltam és arra jutottam, hogy egy adott helyet megpróbálok a rendelkezésemre álló információk alapján legleírobban és legátfogóbban bemutatni. Eleinte úgy terveztem csak magamnak írom, ill. egy szűk kör tudott róla. Aztán ahogy haladt az idő és gyűltek a bejegyzések elkezdtem, elkezdtük megosztani. Ez olyan április, május körül lehetett, akkor már kíváncsian követtem a nézettségi mutatókat, mi több megfogalmazodott bennem egy célkitűzés erre vonatkozóan. Mégpedig, hogy szeretném elérni év végéig a bűvös 5000-es nézetséget. Ami tudom, hogy nem sok, mégis ott húztam egy határt ami felett talán érdemes vele tovább foglalkozni. Nos, mivel már új év van és ez egy új bejegyzés, talán nem árulok egy nagy titkot hogy sikerült. Sikerült, köszönhetően nektek akik rákattintanak a megosztásokra, és talán akik tovább osztáják ha tetszett nekik, sőt talán már vannak páran akik tudatosan néznek fel időről időre a blogra egy-egy új bejegyzés reményében. Szóval szeretném megköszönni nektek akik olvasták, és remélem olvasni fogják. Az idén is próbálok a tavalyi évben már-már megszokott, cca. havi 3 bejegyzéssel jelentkezni, ez a szám tűnik számomra hosszabb távon is fentarthatónak, de kellően gyakorinak. A bejegyzések témái (kisebb kilengésekkel) megmaradnának a szűkebb és kevésbé szűk környezetem bemutatásánál. Legyen az természeti környezet vagy épített. Magyarán változatlan formában tervezem folytatni. Nem is szeretném tovább rabolni senki idejét, ez az új év első bejegyzése, szóval szeretnék minden kedves olvasómnak egészségben és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánni. Az alábbiakban pedig a tavalyi év pár olyan kiruccanását szeretném néhány fotóval illusztrálni, melyekről külön bejegyzést nem terveztem írni, viszont úgy gondololtam, hogy vagy önmagában a kép, vagy a hely bemutatásra érdemes.