Volent-öböl

Napsütéses séta a Faddi Volent-öbölben

Ez alkalommal a kellemes napsütéses idő csalogatott a friss levegőre, de sajnos kevés időm lévén egy közeli helyre tudtam csak elmenni. Így adta magát a Volent-öböli séta, közel is van, szép a táj, és még a blogon sem esett szó a helyről. Fadd településéhez tartozik lassacskán már össze is épül vele. A Fadd-Dombori Holt-Duna egy öble köré épült nyaralóövezetről beszélünk lényegében. Sokan szokták látogatni egy-egy séta, horgászat kapcsán. Egyre többen választják lakhelyük gyanánt is, nem csak nyaralni. A Faddi Duna holtágról már esett szó a blogon, ezért arra most külön nem térnék ki. A holtág kanyarulatánál található az öböl, melybe a Csámpai patak torkollik (jelenleg ez a holtág vízutánpótlása). A patak befolyójától lefelé az öböl déli partján épültek az üdülőházak, egyre több és egyre magasabb igényeket kielégítő kivitelben. Már nem az egyszerű horgászház jellegűek vannak nagy számban. De így van ez máshol is. Szerencsére még nem tart ott a beépítettsége hogy az ide látogatók ne juthatnának le a vízpartra egy kellemes séta erejéig. 

Szedresi Holt Sárvíz

A Szedresi Holt Sárvíz és tanösvény

A mostani bejegyzés alkalmával a Szedres határában található Holt-Sárvízet szeretném bemutatni. Megközelítése Szedrestől Medina felé haladva egy éles balkanyarban egy földútra jobbra letérve a legcélszerűbb. Azon kb. 600 m megtétele után érünk a parkolóhoz és a horgász egyesület kis faházához. Mi egy kellemes délutáni séta alkalmával jártuk körbe a vizet. Amit ajánlani tudok mindenkinek, mert egy informatív táblákkal szegélyezett és szép tanösvényen vezetett utunk még a tórendszer végére nem értünk. Maga a holtág megközelítőleg 14 ha. Az átlag vízmélység 1-1,5 m körüli, eléggé eliszapolódott a meder és sajnos (mint a képeken is látszódni fog) a vízutánpótlás sem megoldott. Kb. 2-2,5 km hosszan kanyarog ez a Szedresi-tó néven is ismert víz. Hajdanán az ősi Sárvíz egyik mellékága, majd holtága. Ennek a Holt-Sárvíznek egy részéből kezdték kialakítani a ma is ismert medret. A 70-es évek végén a szedresi horgászegyesület a helyi termelő szövetkezet segítségével kotorta ki a medret, azóta sem történt mederkotrás. Ekkor épült meg ugyancsak termelő szövetkezeti segítséggel a horgásztanya is, amely jelenleg a helyi horgász közösségi élet központja. Aszályos években vízszintje erősen lecsökkenhet. Partjait több híd is összeköti, a tó felső végét egybefüggő növénytakaró fedi. Felfedezésre váró, cserkelésre alkalmas horgászvíz mely a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része.

Séta a Bogyiszlói Holt-Duna partján

Bogyiszló, Holt-Duna

Ez a bejegyzés egy délutáni családi séta apropóján készült. Fontolgattuk merre menjünk kicsit csavarogni a családdal, ekkor jött az ötlet, hogy nézzük meg Bogyiszlón a holt-dunát. Könnyen megközelíthető, szép a partja, parkosított, egy jó része térkövezett, és kíváncsi voltam rá hogy áll most a víz helyzet. Sajnos, majd mint a képek tanúsítják is, a helyzet nem javult, sőt úgy tűnt még romlott is. A meder talán még nagyobb része volt szárazon, és nem úgy fest a helyzet hogy egy-egy csapadékos nap ezt meg fogja oldani. Nem is fejtegetném sokat a helyzet leírását, volt erről már egy bejegyzés blogomon itt. Beszéljenek inkább a képek.

Bogyiszlói Holt-Duna

Bogyiszlói Holt-Duna avagy a Hóduna vagy ahogy a helyiek talán a leggyakrabban utalnak rá, a Hóci

Ez a bejegyzés a katasztrófaturizmus jegyében született. Én még nem láttam a vizet ennyire elkeserítő állapotban. Bár egy helyi horgásszal beszélgetve kiderült hogy 2012-ben volt már hasonló állapotban a víz. Akkor sikekerült megoldást találni a helyzetre, reméljük most is megoldódik a vízutánpótlás kérdése. Ami alap esetben a falura hulló csapadékból, felszín alatti szivárgásból, belvízekből, valamint lehetőség szerint magas dunai vízállás esetén a Bogyiszlói főcsatornán és a Karaszi-foki zsilipen keresztül is lehetséges. Ám ezt is az előbb említett horgásztól tudtam meg, hogy a Duna felől csak már apadó víznél engedtek vizet a csatornán keresztül ami napok alatt ért a holtágig, ami idő alatt a Dunán is lehet hogy már elvonult a víz. Elmondása szerint jelenleg arról folynak tárgyalások, hogy egy rács beiktatásával mely felfogná a beáramló uszadékot lehetőséget teremtenének áradáskor is engedni vizet a Duna felől a csatornán. Én személy szerint szorítok hogy megoldást találjanak a jelenlegi helyzetre.

 

Az elmúlt pár hét képekben

Az elmúlt pár hét kirándulásai képekben

Az elmúlt időszakban főleg az elmúlt hétben csak villámkirándulásokra futotta az időmből. Így most ezeket a kis kiruccanásaim alkalmával készült képeket szedtem csokorba és osztom meg ebben a bejegyzésben. Azért a környezetet elnézve még igen csak a télben járunk, még ha az utóbbi napokban tavaszias időnk is volt. Próbáltam így nem csak a tájra, lévén az még nem túl színes és mutatós, hanem az állatvilágra koncentrálni. De sajnos ők is igen rejtett életet élnek ez idő tájt.

Ezek a képek február közepe, vége táján készültek mikor pár napra vékony jég borította állóvizeink felszínét.

Rapid csavargás

Erre, s arra

A minap Kecskemét felé jártam, így gondoltam geoládázás (geocaching) okán teszek egy kis kitérőt. Így vezetett utam Előszállásra a ciszterci rendházhoz. Az itt készült pár képpel és egy rövid leírással mutatnám be melyet a geocaching.hu -ról vételeztem.

A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1659-ben hatalmas birtokokat szerzett Fejér megye déli részén. Az uradalom központját Előszálláson létesítették, a rendi tulajdonú major kiépítése pedig 1724-ben vette kezdetét. Folyamatosan emelték a gazdasági épületeket, a jelentkező követelményeknek megfelelően. Az ellenőrzés fenntartása és a termelékenység javítása érdekében 1765-ben felépült a kastély, amely állandó lakhelyként szolgált az ideküldött szerzeteseknek.

Hagyó Kovács Gyula 1914-1944 között a zirci cisztercita apátság megbízásából működött a Fejér megyei előszállási uradalomban. Volt gyakornok, majd segéderő a jószágkormányzói irodában, s végül 1924-től teljes jogú jószágkormányzóként tevékenykedett. Munkássága három évtizedig tartott, s ezen időszakban az eléggé elmaradott, hagyományos gazdálkodási formákhoz szokott üzemvitelt modern alapokra helyezte. Ez azt eredményezte, hogy a vizsgált kor végén Előszállás az ország egyik legmodernebb mezőgazdasági nagyüzeme lett, amely évente 1 millió pengőt jövedelmezett. Munkásságának a kastély előtt ma mellszobor állít emléket.

A rendházat az 1930-as években felújították: valószínűleg ekkor készült a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. Az épületet 1949-ben elvették a rendtől, és 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába. 1999 óta üresen áll és nem látogatható, csak a falunapok alkalmával nyitják meg a látogatók előtt. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű "Cifrakertet" jelenleg újra gondozza a faluközösség, egykori üvegháza azonban nyom nélkül elpusztult.

Az épület mögött földszintes gazdasági szárnyakkal bezárt udvar található, a szomszédos templommal pedig hullámos vonalú, falazott és vakolt kerítés köti össze. Kapualja boltozott, néhány helyiségben szerény stukkódíszítés látható. Az egykor itt levő barokk Diogenész-szobor ma a Magyar Nemzeti Galériában található.

A Dunai árhullám és hatásai

Villámlátogatás Keselyűsben, a Dunán, és a környező holtágakon

Mostani kiruccanásom apropója a Dunán épp levonulóban lévő áradás. Két alkalommal munkából hazafelé tartva beiktatva egy-egy kis kerülőt voltam megtekinteni az áradás hatásait. Nem nagy áradásról beszélünk dunai viszonylatban, előfordulnak ettől jóval nagyobb árvizek is. Pusztán kíváncsi voltam jelenleg milyen a vízhelyzet, ill. mely más vizek vízállására van hatással. Ilyenkor szoktak a környező holtágak, csatornák vízutánpótlást kapni.

Taplósi-Holt-Duna

A Taplósi holtág

A Taplósi Holt Duna nevét a kanyarulata általa körül ölelt félszigetről (Tapló sziget) kapta. Az pedig vélhetően a területén nagy számban előforduló tapló gombáról. Régen mikor még acéllal, kovával csiholtak tüzet a belőle készült élesztéket tűzgyújtásra használták. A parasztság még a 20. század elején a tűzgerjesztéshez szükséges gyúlóanyagot taplóból csinálta. A taplógombát megszárították, vidékenként, szokás szerint más-más hamu (bab-, kukoricaszár, repce, vörös paré) lúgos vízében főzték, vagy napokon át áztatták, megszárították és fejsze fokával foszlósra verték. Jobban szikrát fogott a tapló, ha szárítás előtt salétromos vízben is pácolták. ( Más felhasználási módjairól itt írtam. ) Érdekesség hogy az átvágást megelőzőleg a félsziget az alföld részét képezte, mint ahogy a közelben található Bogyiszló települése is. A Kalocsai Érsekség birtoka volt az államosításig. Két Duna-holtág a taplósi és a tolnai között fekvő terület sajátossága az, hogy nagy kiterjedésű gyepek borítják, amik értékes növényritkaságoknak (fekete galagonya, réti iszalag, kálmos) adnak otthont. Ez a Gemenc egyik legváltozatosabb és legérdekesebb területe.