Volent-öböl

Napsütéses séta a Faddi Volent-öbölben

Ez alkalommal a kellemes napsütéses idő csalogatott a friss levegőre, de sajnos kevés időm lévén egy közeli helyre tudtam csak elmenni. Így adta magát a Volent-öböli séta, közel is van, szép a táj, és még a blogon sem esett szó a helyről. Fadd településéhez tartozik lassacskán már össze is épül vele. A Fadd-Dombori Holt-Duna egy öble köré épült nyaralóövezetről beszélünk lényegében. Sokan szokták látogatni egy-egy séta, horgászat kapcsán. Egyre többen választják lakhelyük gyanánt is, nem csak nyaralni. A Faddi Duna holtágról már esett szó a blogon, ezért arra most külön nem térnék ki. A holtág kanyarulatánál található az öböl, melybe a Csámpai patak torkollik (jelenleg ez a holtág vízutánpótlása). A patak befolyójától lefelé az öböl déli partján épültek az üdülőházak, egyre több és egyre magasabb igényeket kielégítő kivitelben. Már nem az egyszerű horgászház jellegűek vannak nagy számban. De így van ez máshol is. Szerencsére még nem tart ott a beépítettsége hogy az ide látogatók ne juthatnának le a vízpartra egy kellemes séta erejéig. 

Gutai Kastély

 Gutai Kastély

Tolna és Fadd között található körülbelül fél úton, a Tolnai Északi Holtágtól pár méter távolságra az országút mellett. A kastélyt az agrárgazdálkodással foglalkozó Gutai család építtette, és a Fadd melletti Gutai-pusztán gazdálkodtak. Maga a család inkább Faddhoz köthető, ám a terület közigazgatásilag Tolnához tartozik. 1956-ot követően a megváltozott politikai és társadalmi helyzet következtében a kúria kikerül a Gutai család kezéből. A kastélyról és múltjáról elég nehéz információkat szerezni. Így emlékeimbe kell révednem és onnan előkaparni némi információt, melyek nem bizonyosan helytállóak. Feltételezésem szerint a bejárat felett szereplő évszám (1993) utalhat az utolsó tulajdonos által végzett felújítás dátumára. Ha jól emlékszem akkor ők egy félig svájci, félig magyar család voltak. És még gazdasági helyzetük engedte igen szép állapotban tartották fent a birtokot. A kastély szomszédságában elterülő réten még kis repülőgép pályát is kialakítottak. Aztán a családfő halálát követően gazdaságilag rosszabb idők köszöntöttek a családra így (emlékeim szerint) a 2000-es évek környékén elhagyták az ingatlant. A kastély információim szerint árverezés alá került, ezt követően árulták, hirdették is egyesek emlékei szerint 25, mások emlékei szerint 40 millió forintért. Továbbá földterületek is tartoztak anno a kastélyhoz amiket később feldarabolva árusítottak ki. Ilyen területek voltak az országút és a Tolnai holtág között elterülő területek is. Tehát a kastély cca. 2000-től üresen áll, és visz belőle ki mit ér. A képekhez érve láthatóvá válik hogy amit értékesnek véltek azt már elvitték, a bejárati kovácsoltvas kaput, a díszes korlátokat, stb. Ám ha még időben gazdára találna, számomra úgy tűnik hogy ez a kastély még nem szenvedett visszafordíthatatlan szerkezeti károkat. Most nyerjünk egy kis bepillantást a család egyik utolsó leszármazottjának életútjába, melyről a teol.hu tudósít.

Bartal-kúria

 A faddi Bartal kastély

A múlt hónapban mutattam be a Faddi Holt-Dunát és a Tolnai Északi Felső Holtágat összekötő csatornát, valamint a Fadd határában álló emlékművet, obeliszket, melyek a Bartal család nevéhez köthetőek. Így azt gondoltam ez alkalommal a Fadd településen található családi kúriát mutatom be pár fotóval. Szomorú látvány a település központjában álló kastélyt kihasználatlanul és elhagyatottan látni. Nézzük meg a család miként köthető Faddhoz, valamint a család faddi ágának rövid leírását.

A Bartalok Fadd település, a vármegye és az ország életében is jelentős szerepet játszottak. Nemesi címet és birtokot a család az 1240-es években IV. Béla királytól kapott. Ősi birtokaik a csallóközi Beleháza és kikarcsa környékén voltak. A faddi birtokot id. Bartal György 1837- ben V. Ferdinánd királytól kapta utolsó közvetlen királyi donációként (amiért fizetni is kellet). György jogot végzett. 1848 márciusában az ún. állami konferencia tagja lesz, Ferenc-Károly és Lajos főhercegek, István nádor, gróf Batthyányi, Széchenyi, Deák és báró Eötvös és Szőgyén alkancellár társaságában. Az új törvények kidolgozása a fő feladatuk. Ezen belül a felelős magyar minisztérium felállításáról szóló törvény kidolgozása csaknem kizárólag az ő munkája. 1848 májusában a király a közös ügyek minisztérium államtanácsosává és első osztályfőnökévé nevezi ki, a miniszter lemondása után (rövid időre) a minisztérium vezetője lett. 1848 novemberében azonban a hadi helyzet miatt herceg Windischgrätz kiutasítja Bécsből. Visszavonul damazéri birtokára, ahol haláláig él. Jelentős jogtörténeti munkákat ír. 1875-ös halála után az etrekarcsai családi kriptába temetik.

Bartal szobor

Bartal szobor és a Bartal-csatorna

A minap a közösségi médiát bogarászva jött az ötlet, hogy elmenjek és saját szememmel is megnézem a Bartal csatorna körül folyó munkálatokat, hol tartanak, ill. milyen állapotok uralkodnak a csatorna környékén. Ezt meg is tettem két alkalommal is pár nap eltéréssel, ebből fakadóan láthatók a képek közti különbségek. Természetesen ha már a Bartal csatornához tartottam nem mehettem el a Bartal szobor mellett sem említés és pár fotó nélkül. Ebben a bejegyzésben ezt a két Bartal családhoz köthető létesítményt szeretném kicsit körüljárni.

Maga a csatorna Fadd-Dombori Holt-Dunaágat hivatott összekötni a Tolnai Északi Felső Holtággal. Az 1895-ben épült csatornán és a Bartal zsilipen keresztül a víz gravitációsan átvezethető az Északi Tolnai-Holt-Dunába. Sajnos a csatorna az idők folyamán feltöltődött, eliszapolódott, bedőltek a magasabb partoldal alámosott fái és benőtte a nád. Már jó ideje tervben van a csatorna kitisztítása és átjárhatóvá tétele. A csatorna partját mindkét oldalról szegélyezi egy-egy kisebb erdősáv, ez a falatnyi háborítatlan terület sok a környéken élő állat és madár fajnak ad(ott) otthont. Bár időnként (cca. 10 éve is) egy-egy fa kitermelés, csatornapart rendezés megbolygatja a terület életét. Elérkezett az idő a rég dédelgetett tervek megvalósítására, és megkezdődtek a munkálatok a csatorna környékén. A fadd.hu adatai szerint a közel 60M Ft-os pályázati támogatással startoló projekt címe "Élő vízi út kialakítása Fadd Nagyközségben". A projekt tartalma: "Bartal-csatorna a faddi és a tolnai Duna-holtágat összekötő csatorna melynek kitisztítását, rendezését és vízi közlekedésre alkalmas állapotba hozását tervezi az önkormányzat. A fejlesztés eredményeképpen kajakkal, kenuval, csónakkal a két holtág között is közlekedni lehet, így újabb aktív turizmust segítő vízi attrakció áll majd rendelkezésre a Tolna megyébe érkező és a helyi vendégek számára. A fejlesztés kapcsolódik a Tolna Megyei Önkormányzat által megvalósított “Sió projekthez”, melynek keretében a Sió-csatornán alakít ki a Megyei Önkormányzat több érintett településsel, civil szervezettel összefogva élő vízi utat. Egyelőre a nád az úr a csatornán, de a megfelelő mederrendezés után a szükséges vízszint biztosított a csónakkal, kajakkal és kenuval való közlekedéshez. A közel 2 ha összterületű csatorna közvetlen kapcsolatot biztosítana a fejlesztést követően a Sió-csatornához ezzel is megnövelve a Tolna megye területén kialakítandó élő vízi utat. A fejlesztés illeszkedik a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz és a Tolna Megyei Területfejlesztési Programhoz, valamint közvetlenül kapcsolódik a Tolna Megyei Integrált Területi Programhoz is."