A szedresi sziget
A szedresi tarka sáfrányos 1987-ben, mintegy 59-ha-on került országos jelentőségű védelem alá. A védett terület a löszoldal előterében elterülő nedves kaszálókkal együtt 1999-ben beleolvadt a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetbe, így mára 116 hara növekedett kiterjedése. A népnyelv mint sok más helyen, vizes, mocsaras, lecsapolt területeket, ezt is, itt is, szigetnek hívta és hívja. Az ősi Sárvíz által kimosott löszplatókat pedig Cukordomb néven ismeri, amelynek eredete a homályba vész. A terület elősorban az itt található tarka sáfrány (Crocus reticulatus) közel tízezres állománya miatt került védelem alá. A sáfrány termőhelyét a valamikor széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba, ahol a növény kb. másfél kilóméternyi hosszban virágzik. Hazai sáfrányfajaink a jégkorszak után, a környező mgashegységekből ereszkedtek a Kárpát-medencébe, kivételt képez ezek közül a tarka sáfrány, melynek őshazája a Fekete, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Hanzánkban eredeti termőhelyei a homoki és lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekeben találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
