Schlossberg

Schlosberg-i kilátó és templomrom

Mecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számít. Most egy késő gótikus temlplomromhoz és kilátóhoz kaluzolnálak el titeket melyek a település fölé tornyosuló Schlossbergnek nevezett dombon (Várhegyen) láthatóak. A megye vasúthálózata a települést messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő. Köszönhetően a rajta áthaladó 6-os számú főútnak. A mai Mecseknádasd (korábban Nádasd) területén három falu: Alsónádasd, Felsőnádasd és Kisnádasd helyezkedett el. A település neve onnan eredeztethető, hogy a hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg-patak vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.

Római kori erőd (Lussonium)

Lussonium romkert

A Paks melett található Dunakömlődön, a Sánchegyen található római kori erőd maradványaihoz invitállak benneteket egy rövid helytörténeti áttekintéssel. Sokan, akár napi rendszereséggel közlekednek a lábánál futó 6 számú főúton, melyről fatornyai is láthatók. Jártunkban-keltünkben ha tehetjük, szakítsunk egy kis időt megtekeintésére. Ha így teszünk, jutalmunk lesz még a gyönyörű kilátás is, mely innen nyílik a környékre. A helyszínen egyértelművé válik mért bírt ekkora stratégiai jelentőséggel a hely.

A rómaiak előtt kelták éltek ezen a vidéken. Paks a rómaiak birtokába Claudius császár uralkodása alatt került: i.sz. 41-54 között. Valentinianus császár idején - i.sz. 350-370 tájékán természetes határul a Dunát fogadta el, melynek különösen Bécstől (Vindobona) Ó-Budáig (Aquincum) terjedő részét védték erősen. Itt nem kevesebb, mint 4 légió volt négy nagy táborral: Carnuntum (Petronell), Brigetio (Ó-Szőny), Vindobona (Bécs), Aquincum (Ó-Buda). Az első három egy összefüggő várrendszert alkotott, amelynek középpontja Carnuntum volt. Aquincum külön központot képezett. A négy nagy castrum között az összeköttetést közbeeső táborhelyek (minden mérföldre egy szilárdul épített vár), az utóbbiak közt a katonai út tartotta fenn, amely jóformán párhuzamosan vonult a Dunával, s amelynek tömör töltése bátran beillett sáncnak is.

A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő, melyek leleteit a paksi Városi Múzeumban tekinthetjük meg. Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje.