Nabu Tekergő blogja: Schlossberg

Schlosberg-i kilátó és templomrom

Mecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számít. Most egy késő gótikus temlplomromhoz és kilátóhoz kaluzolnálak el titeket melyek a település fölé tornyosuló Schlossbergnek nevezett dombon (Várhegyen) láthatóak. A megye vasúthálózata a települést messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő. Köszönhetően a rajta áthaladó 6-os számú főútnak. A mai Mecseknádasd (korábban Nádasd) területén három falu: Alsónádasd, Felsőnádasd és Kisnádasd helyezkedett el. A település neve onnan eredeztethető, hogy a hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg-patak vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.

Nádasd legkorábbi említése II. András király 1235-ben, Mázáról szóló birtokadományozási okiratából ismert, mely a somogyvári konvent 1404-ben készült, vitatott hitelességű másolatában maradt fenn. 1296-ban, mint "Possessiso et castrum Nadaso in comitatu de Tholna" említtetik. A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. A XV. században a Kórógyi, majd a Maróti család birtokában volt, 1473-tól a Monostori Csupor Miklós tulajdona. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, és egészen 1686-ig állt a hódítók fennhatósága alatt. Többségében görögkeleti szerb népessége miatt ekkor Rácnádasdnak, illetve Nadasgyénak nevezték. A megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak. Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal. A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…” A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori források is beszámolnak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között G. Sándor Mária és Gerő Győző régészek végezték el. Az ásatás során felszínre került a többször átépített plébániatemplom valamint a templom körüli kerítőfal. A templom körítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a körítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak A nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templom falait támpillérek erősítették, bejárata pedig a nyugati homlokzat tengelyében volt, a sekrestye az északi oldalon csatlakozott a szentélyhez. A templom szentélyének feltárása során előkerült az oltár alapozása, valamint nagy összefüggő felületekben a padozat terrazzo burkolata és a falakon kisebb foltokban a későbbi eredetű meszelt vakolat. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalív élszedéssel díszített homokkőkváderekből épült. A templomot kerítőfal övezte, amelyen belül a nyugati homlokzat előtt egy négyzet alaprajzú, két sarok-támpillérrel erősített szabadon álló torony volt.

A török vár őrsége 1618-1619. évben 46 fő volt, de ágyút az összeírók egyet sem találtak a várban. Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjáratában felgyújtotta és elpusztította a török nevezetesebb katonai erősségeit, Mohácsot, Szászvárt, Babarcot, Dunaszekcsőt és Nádasdot. A nagyharsányi győztes csatát követően (1687. augusztus 12.) a Dél-Dunántúl is felszabadult a török fennhatóság alól. A török kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori leírások is beszámolnak. Az 1721 évi Canonica Visitatio-ban a következőket olvashatjuk: "A falun kívül kelet felé a hegy tetején látható egy nagyszerű épület hatalmas templommal. A templom hajóját oszlopok három részre osztják." Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatók a török kori átépítés nyomaival. A korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.

A korabeli források szerint az idetelepített németek első házaikat a középkori templom környékén építették fel. Más arculatot mutat a XIX. század elején bevándorló németek eltérő ízlése. Ezek a meredek tetőhéjalású, magas homlokzatú lakóházak az utca felé két fatáblás ablakkal nyíltak. A faluképet azonban ettől a századtól már a méreteiben is tágasabb, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alakítja. A XX. század második felében több utcában, több szintes, családi házakkal sűrűn, de nagyon szabályosan beépített utcát láthatunk. A településszerkezet érdekessége a dűlőkben meghúzódó 3 nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást itt is.

A schlossbergre jó állapotú aszfaltos úton juthatunk fel. A rom előtt található egy kis parkoló, melyből balra indulva az alábbi információs tábla fogad minket. Ábrázolva az alaprajzot.

Maga a rom környéke jól karbantartott.

Egészen jó állapotúak a megmaradt falrészletek.

Itt jártamkor is épp a parkrendezés munkálatai folytak.

Gyönyörű napsütés, a falat benövő növényzet közt pedig gyíkok szaladgálnak.

A falat támasztó pillérek szegélyezik.

A templomnak több bejárata is volt.

Belülről.

Schlossberg tanösvény és kilátó

Ha a várhegyen járunk mindenképpen érdemes megnézzük a templom vagy várromtól nem messze található kilátót, mely betekintést enged nekünk a teljes völgyre. Alapja terméskövekből épült, szerkezete fa. Az építmény a 2002 és 2006 közti, a várrom területét érintő tereprendezés során épült a pavilonnal együtt. A rendezés során tanösvény, pihenő helyek és tűzrakó lehetőség is készült az arra járó kirándulók számára. Ha a kilátótól, a Török-kutat érintve tovább haladunk a piros

jelzés mentén, akkor az egykori püspöki arborétumhoz tartozó, tölgyfalevél alakú tavacskánál, a Bagoly csárda mellett érünk ki a főútra. Augusztus 20-án, ami egyúttal a Nádasdi-búcsú ideje is, a Várhegyen számos program várja az idelátogatókat.