Tengerszem, és a hódok pusztítása

Tengerszem

Kezdjük talán magával a tóval. Domboripuszta vagy ha úgy ismerősebb Dombori öregfalu közelében található az árvízvédelmi töltés Duna felőli, azaz nem mentesített oldalán. Ez főként azért érdekes mert ennek ellenére, vagy éppen a Duna közvetlen közelsége miatt többen itt építettek nyaralókat, házakat. Ennek megvan az a veszélye hogy magasabb vízállás, árvíz esetén ezeket az épületeket elárasztja a víz, viszont mikor ilyen probléma nem áll fen, akkor az itt lakók, nyaralóval rendelkezők, csodálatos természeti környezetben élhetnek, pihenhetnek. Most nézzük meg a tó, pontosabban tavak elnevezését, ugyanis jelen esetben egy csatornával összeköttetésben álló két tóról beszélünk. A tengerszem elnevezés itt egy kissé, hogy úgy mondjam tájidegen. Többnyire ugyanis a tengerszemek édesvizű kis hegyi tavakat takarnak melyek a felmelegedés hatására visszahúzódó gleccserek kárfülkéiben esetleg homlokmorénái, végmorénái mögött összegyűlt vizek. Ezeket általában tiszta vizük és emiatt gyakorta kék színük rokonítja a tengerrel. A wikipédia szerint a név a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas tótól eredeztethető. Ennek lengyel neve Morskie Oko, aminek magyar tükörfordítása Tengerszem. Nos, akárhogy is nézzük itt sem a hegyek, sem a gleccserek olvadásánál keletkező kárfülkék, sem a tiszta kék víz nem inspirálhatta a névadást. De leleményes ember a magyar, akkor is ha el kell nevezni valamit. Ez puszta feltételezés részemről, de arra tudok gondolni hogy az elnevezés hátterében meghúzódhatott az a gondolat is, hogy mély mint a tenger, lévén régebben nagy mélységeket tulajdonítottak ezeknek a tavaknak. Ám az ide látogató számára a fontos az hogy az itt álló két kis tó, és a duna közelsége festői környezetet biztosít az ide pihenni, kikapcsolódni járóknak. Teszik azt az itt felépített elég nívósnak ható nyaralók egyikében, vagy mint anno gyermekkorom messzeségében mi a családommal, sátorozva. Régebben nem volt ilyen fokú beépítettsége a tengerszemeknek, sem a Duna mentén található egyéb ártéri nyaralóövezeteknek.

Ez a kép átfogóan bemutatja a címben szereplő témákat.

Óévbúcsúztató és évnyitó bejegyzés

2022 BÚÉK

Nos, mit is mondhatnék? Egy újabb év telt el ahogy mindenki úgy a blog életében is. Ez azért érdekes mert így már a harmadik évét kezdi meg blogom. Megvallom a kezdetekkor nem gondoltam semmi konkrétra az élethosszát illetően, amolyan belevágok és meglátom mi lesz belőle alapon kezdtem el írni. Aztán megfogalmazódtak bennem különböző statisztikai elvárások amiket az írás folytatásának alapjaként deklaráltam. Az első évben ez 5000 megtekintés volt, kis szám, de ennyiben határoztam meg akkor azt a nézettség minimumot ami miatt érdemesnek gondoltam folytatni. Tettem ezt annak ellenére, hogy eleinte inkább csak magam szórakoztatása végett vágtam bele. De végül év végére sikerült elérni a kitűzött célt, így folytattam. Az idei évet sok tényező beárnyékolta és nehezítette, sok minden kijutott az elmúlt évben. Ám a viszontagságok és a kezdetihez képest kis számban közzétett bejegyzés ellenére a 2021-es évben is sikerült elérni a kitűzött nézettségi célt. Ez a 2021-es évre vonatkozóan az előző évi duplája, azaz 10 000 megtekintés volt. Valójában ez sem egy nagy szám, de valahol a kettő közötti, tehát az évi 7500 körüli megtekintés mellett én már elégedett lennék. Természetesen tisztában vagyok vele hogy bejegyzéseim nem túl populáris témákat boncolgatnak ennek fényében nem is támasztok irreális elvárásokat szerintem.

Mindenesetre majd meglátjuk miként alakul az idei év. A 2020-as évben 35 db, a 2021-es évben 18 db bejegyzés született a blogon. Voltak köztük nagy népszerűséget elérők (Pl: Gutai Kastély (3222), Mádi-Kovács kastély (II) (1209)), és voltak alig látogatottak is (Pl: Jeszenszky kastély (12), Szedresi Tarkasáfrányos (31)). A zárójelekben lévő számok a megtekintések számát mutatják, ebből kiemelhetjük a végleteket, a legnézettebb bejegyzés 3222, és a legkevésbé érdekes 12 megtekintéssel bír. Sajnos törekvésem ellenére nem sikerült megtalálnom a siker kulcsát, én a magam szemszögéből nézve nem látom ennyivel érdekesebbnek egyik bejegyzést sem egy másiknál. De ez egy újabb kihívás az idei évre, hogy sikerül e az oldalt látogatók kedvében járni és olyan bejegyzéseket készíteni melyek nagyobb érdeklődésre tartanak számot. 

Szeretnék köszönetet mondani minden kedves megtekintőmnek, olvasómnak aki ellátogatott az oldalra, esetleg terjesztette, megosztotta azt. És remélem talált az idelátogatók zöme egy-egy számára érdekes témát, bejegyzést. Illetve megköszönném és egyben bátorítanék is a továbbiakban minden kedves olvasót arra, hogy hozzászólásaikkal (legyen az bármi nemű) segítsék munkámat ill. a témával kapcsolatos ismereteiket megosszák a többi olvasóval.

És végül, de eme bejegyzés lényegét tekintve legfontosabb részhez érkeztünk, minden jóban gazdag, és BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK mindenkinek!

Volent-öböl

Napsütéses séta a Faddi Volent-öbölben

Ez alkalommal a kellemes napsütéses idő csalogatott a friss levegőre, de sajnos kevés időm lévén egy közeli helyre tudtam csak elmenni. Így adta magát a Volent-öböli séta, közel is van, szép a táj, és még a blogon sem esett szó a helyről. Fadd településéhez tartozik lassacskán már össze is épül vele. A Fadd-Dombori Holt-Duna egy öble köré épült nyaralóövezetről beszélünk lényegében. Sokan szokták látogatni egy-egy séta, horgászat kapcsán. Egyre többen választják lakhelyük gyanánt is, nem csak nyaralni. A Faddi Duna holtágról már esett szó a blogon, ezért arra most külön nem térnék ki. A holtág kanyarulatánál található az öböl, melybe a Csámpai patak torkollik (jelenleg ez a holtág vízutánpótlása). A patak befolyójától lefelé az öböl déli partján épültek az üdülőházak, egyre több és egyre magasabb igényeket kielégítő kivitelben. Már nem az egyszerű horgászház jellegűek vannak nagy számban. De így van ez máshol is. Szerencsére még nem tart ott a beépítettsége hogy az ide látogatók ne juthatnának le a vízpartra egy kellemes séta erejéig. 

Szedresi Holt Sárvíz

A Szedresi Holt Sárvíz és tanösvény

A mostani bejegyzés alkalmával a Szedres határában található Holt-Sárvízet szeretném bemutatni. Megközelítése Szedrestől Medina felé haladva egy éles balkanyarban egy földútra jobbra letérve a legcélszerűbb. Azon kb. 600 m megtétele után érünk a parkolóhoz és a horgász egyesület kis faházához. Mi egy kellemes délutáni séta alkalmával jártuk körbe a vizet. Amit ajánlani tudok mindenkinek, mert egy informatív táblákkal szegélyezett és szép tanösvényen vezetett utunk még a tórendszer végére nem értünk. Maga a holtág megközelítőleg 14 ha. Az átlag vízmélység 1-1,5 m körüli, eléggé eliszapolódott a meder és sajnos (mint a képeken is látszódni fog) a vízutánpótlás sem megoldott. Kb. 2-2,5 km hosszan kanyarog ez a Szedresi-tó néven is ismert víz. Hajdanán az ősi Sárvíz egyik mellékága, majd holtága. Ennek a Holt-Sárvíznek egy részéből kezdték kialakítani a ma is ismert medret. A 70-es évek végén a szedresi horgászegyesület a helyi termelő szövetkezet segítségével kotorta ki a medret, azóta sem történt mederkotrás. Ekkor épült meg ugyancsak termelő szövetkezeti segítséggel a horgásztanya is, amely jelenleg a helyi horgász közösségi élet központja. Aszályos években vízszintje erősen lecsökkenhet. Partjait több híd is összeköti, a tó felső végét egybefüggő növénytakaró fedi. Felfedezésre váró, cserkelésre alkalmas horgászvíz mely a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része.

Séta a Bogyiszlói Holt-Duna partján

Bogyiszló, Holt-Duna

Ez a bejegyzés egy délutáni családi séta apropóján készült. Fontolgattuk merre menjünk kicsit csavarogni a családdal, ekkor jött az ötlet, hogy nézzük meg Bogyiszlón a holt-dunát. Könnyen megközelíthető, szép a partja, parkosított, egy jó része térkövezett, és kíváncsi voltam rá hogy áll most a víz helyzet. Sajnos, majd mint a képek tanúsítják is, a helyzet nem javult, sőt úgy tűnt még romlott is. A meder talán még nagyobb része volt szárazon, és nem úgy fest a helyzet hogy egy-egy csapadékos nap ezt meg fogja oldani. Nem is fejtegetném sokat a helyzet leírását, volt erről már egy bejegyzés blogomon itt. Beszéljenek inkább a képek.

Jeszenszky kastély

Jeszenszky kastély, Alsóhídvég

A Szedres környéki kastélytúrám következő állomása a Jeszenszky kastély. Sajnos a képek mellé csak a kastélyhoz minden felületen fellelhető leírást tudom mellékelni.

A 63. számú út Szedres felé vezető szakaszáról D-re leágazó bekötőútról megközelíthető, az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló kastély. A klasszicista eredetű Jeszenszky-kastély a XIX. században épült, azóta átalakították. Valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját 1862-ben, historizáló stílusban. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 700 négyzetméter. A Dalmand Zrt. tulajdona, műemléki védelem alatt álló épület.

Az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély az egykori Gindly birtokon épült. Gindly Balázs ága a Hiemel családban folytatódott. Hiemel Ignác és Ferber Katalin leányának, Erzsébetnek férje, Jeszenszky Sándor tulajdonába ment át 1810-ben a tengelici birtok negyed részét kitevő örökség. Ezt követően fiúk, Br. Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen.

Bezerédj kastély (Szedres)

Bezerédj kastély, kápolna és temető

A minap Szedresbe látogattam, így adta magát az ötlet, hogy meglátogassam a falu alapítójának egykori birtokát és sírhelyét. Sajnos mint a képek mutatják majd, a kastély nem szabadon látogatható ezért a képek olyanok amilyenek. Sajnos a kápolna sem látogatható és elég rossz állapotban van. Körbe van kerítve és bár láttam a kerítésen behatolás nyomait én ezt nem szerettem volna megvalósítani, így csak kerítésen kívülről készült pár fotó a kápolnáról is.

A község mai határa a bronzkorban és a kelták idején is lakott terület volt már. 1894-től Wosinsky Mór bronzkori urnasírokat és kelta leleteket tárt fel. Már a X-XIII. században az Árpád-korban több kisebb falu volt a mai Szedres területén, nevük azonban nem ismert. 1796. 10.28.-án született Szerdahelyen Bezerédj István, aki 1818-ban nagyanyja öröksége révén került Tolna megyébe átvenni az öröklött birtokot. A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben. 1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. Bezerédj István joggyakorlata után 1817-ben vármegyei tiszteletbeli esküdti hivatalt vállalva költözött Tolnába, és egyúttal átvette nagyanyja, Gindly Zsófia örökrészét, Hídja, Medina, Jegenyés, Bikád pusztát, az ekkor még osztatlan családi jussot, amin apja ezidáig bérlőként gazdálkodott. Hozzálátott a gazdaság fejlesztéséhez, gyarapításához. Kora hajnaltól fáradhatatlanul járta a határt, ellenőrizve az időszerű munkákat. Akácfákkal megkötötte a futóhomokot, belterjessé változtatta a gazdálkodást. Hírnevet szerzett ló- és juhtenyészetével. Megalapozta az oly sikeres megyei selyemtenyésztést. Jövedelmezővé tette a gyengén működő birtokot. A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt "szederfának" neveznek). Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg. 1838-ban Bezerédj István Hídja pusztai birtoka egy részén megkezdi a jövendő szedres község telepítését. Ez évben köt szerződést medinai jobbágyaival a kilenced megváltásáról és a települő lakók egy részével írásbeli szerződést köt. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől. Érdemét az sem kisebbíti, hogy (mint Glósz József kimutatta), ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett.

Bezerédj István (olajfestmény)

Bogyiszlói Holt-Duna

Bogyiszlói Holt-Duna avagy a Hóduna vagy ahogy a helyiek talán a leggyakrabban utalnak rá, a Hóci

Ez a bejegyzés a katasztrófaturizmus jegyében született. Én még nem láttam a vizet ennyire elkeserítő állapotban. Bár egy helyi horgásszal beszélgetve kiderült hogy 2012-ben volt már hasonló állapotban a víz. Akkor sikekerült megoldást találni a helyzetre, reméljük most is megoldódik a vízutánpótlás kérdése. Ami alap esetben a falura hulló csapadékból, felszín alatti szivárgásból, belvízekből, valamint lehetőség szerint magas dunai vízállás esetén a Bogyiszlói főcsatornán és a Karaszi-foki zsilipen keresztül is lehetséges. Ám ezt is az előbb említett horgásztól tudtam meg, hogy a Duna felől csak már apadó víznél engedtek vizet a csatornán keresztül ami napok alatt ért a holtágig, ami idő alatt a Dunán is lehet hogy már elvonult a víz. Elmondása szerint jelenleg arról folynak tárgyalások, hogy egy rács beiktatásával mely felfogná a beáramló uszadékot lehetőséget teremtenének áradáskor is engedni vizet a Duna felől a csatornán. Én személy szerint szorítok hogy megoldást találjanak a jelenlegi helyzetre.

 

A Kenderáztató

 A Bogyiszlói Kenderáztató

Viszonylag hosszú idő után, most a Bogyiszló határában lévő kis kobolyához, kenderáztatóhoz invitállak titeket. Az elmúlt időszak bokros teendői miatt kevesebb időm jutott a blogra, konkrétan semmi, de a jövőben majd próbálom tartani a havi pár bejegyzést.

Most szép emlékű gyermekkorom sátorozós helyét látogattam meg. Milyen szép kamaszkori nyarakat töltöttünk itt, felidézni is örömteli. Na de nézzük meg kicsit jobban miről is áradozok. Ez a kis kobolya (kopolya) az árvízvédelmi töltés Duna felőli oldalán található közvetlen a töltés lábánál. Valamikor kender áztatásra használták ahonnan a neve is ered.

A kender érdes, szeldelt levelű, magasra növő, kétlaki rostnövény; rostjaiból a lenfonálnál durvább fonal készül. (Cannabis sativa). Magyarország legfontosabb háncsrosttartalmú ipari növénye, kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területet választanak. Őshazája Közép-Ázsia. Európába a népvándorlással jutott el. A magyarság már a honfoglalás előtt megismerte, fonaláért és olajos magváért termesztette. A Kárpát-medencében elsősorban a középső, a déli és a keleti területeken terjedt el. A kender (Cannabis, illetve Cannabis savita, azaz „hasznos kender”) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növény nemzetsége, illetve faja. Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Lágyszárú, egyéves általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Az egyik legősibb ipari növény, a rostjáért termesztettek. A magyarok is, már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.

A Sükösdi Szent Anna kápolna

Szent Anna kápolna

A minap Bajáról haza felé tartva áthaladtam Sükösdön akkor jött a gondolat hogy meglátogatom a Szent Anna kápolnát. Ahogy majd a képek is mutatják nem a legjobb időt választottam ehez, hol elálló, hol csepergő eső és erős szél. De körbejárva a területet pár fotót azért készítettem. Maga a kápolna 1747-ben épült és Bács-Kiskun megye, Sükösd híres búcsújáró helye lett. A legenda szerint Pocskai Gergely építtette Anna nevű lánya emlékére, aki e helyen egy vadász-balesetben hunyt el tragikusan fiatalon. A Kápolna dűlőn áll a kisméretű, félköríves szentélyzáródású búcsújáró kápolna jellegzetes sükösdi oromzattal és huszártoronnyal. (A „Sükösdi oromzat” nevet valószínűleg az akkor Sükösdön épült házak oromzat formája miatt kapta melyek közül 2-3 ház még ma is fellelhető.) A kápolna valószínűleg a megye legrégebben épült kápolnája. A Szent Anna kápolna a búcsújáró helyekhez képest is a legrégebbi máig is látogatott zarándokhely. A régi hagyományokhoz hűen minden év július 3. vasárnapján tartják a Szent Anna napi búcsút. Lelkes hívek a mai napig is gyalog zarándokolnak el processzióval (kereszttel és lobogókkal). A környékbeli településekről nagy számban vesznek részt a zarándokok a katolikus szentmisén, amit, a helyszűke miatta kápolna melletti tisztáson celebrálnak.