Jeszenszky kastély

Jeszenszky kastély, Alsóhídvég

A Szedres környéki kastélytúrám következő állomása a Jeszenszky kastély. Sajnos a képek mellé csak a kastélyhoz minden felületen fellelhető leírást tudom mellékelni.

A 63. számú út Szedres felé vezető szakaszáról D-re leágazó bekötőútról megközelíthető, az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló kastély. A klasszicista eredetű Jeszenszky-kastély a XIX. században épült, azóta átalakították. Valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját 1862-ben, historizáló stílusban. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 700 négyzetméter. A Dalmand Zrt. tulajdona, műemléki védelem alatt álló épület.

Az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély az egykori Gindly birtokon épült. Gindly Balázs ága a Hiemel családban folytatódott. Hiemel Ignác és Ferber Katalin leányának, Erzsébetnek férje, Jeszenszky Sándor tulajdonába ment át 1810-ben a tengelici birtok negyed részét kitevő örökség. Ezt követően fiúk, Br. Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen.

Bartal-kúria

 A faddi Bartal kastély

A múlt hónapban mutattam be a Faddi Holt-Dunát és a Tolnai Északi Felső Holtágat összekötő csatornát, valamint a Fadd határában álló emlékművet, obeliszket, melyek a Bartal család nevéhez köthetőek. Így azt gondoltam ez alkalommal a Fadd településen található családi kúriát mutatom be pár fotóval. Szomorú látvány a település központjában álló kastélyt kihasználatlanul és elhagyatottan látni. Nézzük meg a család miként köthető Faddhoz, valamint a család faddi ágának rövid leírását.

A Bartalok Fadd település, a vármegye és az ország életében is jelentős szerepet játszottak. Nemesi címet és birtokot a család az 1240-es években IV. Béla királytól kapott. Ősi birtokaik a csallóközi Beleháza és kikarcsa környékén voltak. A faddi birtokot id. Bartal György 1837- ben V. Ferdinánd királytól kapta utolsó közvetlen királyi donációként (amiért fizetni is kellet). György jogot végzett. 1848 márciusában az ún. állami konferencia tagja lesz, Ferenc-Károly és Lajos főhercegek, István nádor, gróf Batthyányi, Széchenyi, Deák és báró Eötvös és Szőgyén alkancellár társaságában. Az új törvények kidolgozása a fő feladatuk. Ezen belül a felelős magyar minisztérium felállításáról szóló törvény kidolgozása csaknem kizárólag az ő munkája. 1848 májusában a király a közös ügyek minisztérium államtanácsosává és első osztályfőnökévé nevezi ki, a miniszter lemondása után (rövid időre) a minisztérium vezetője lett. 1848 novemberében azonban a hadi helyzet miatt herceg Windischgrätz kiutasítja Bécsből. Visszavonul damazéri birtokára, ahol haláláig él. Jelentős jogtörténeti munkákat ír. 1875-ös halála után az etrekarcsai családi kriptába temetik.

Sztankovánszky kastély

A kajdacsi Sztankovánszki kastély

Ezt a bejegyzést blogom egyik leghűségesebb olvasójának, édesapám emlékének ajánlom.

"Szomorú, hogy egyre kevesebben vannak körülöttem azok az emberek, akikre felnéztem és ebből adódóan inspiráltak. Az életem során volt néhány ember, akinek mindig, minden helyzetben szerettem volna megfelelni. Csak rémlni merem, hogy időnként sikerült is.  Ez az érzés mindenkiben benn van. Már az egészen pici gyereken is látni a megfelelni akarást a szülei felé. És milyen szerencsések azok, akik megérhetik azt, hogy szüleik láthatják, mire is vitte az a pici gyermek. Sajnos nincs mindenkinek ilyen szerencséje, és mire kiteljesedne az élete, a szülei már nincsenek itt. Csak a mérhetetlenül nagy űrt érezni, amit maguk után hagytak. Ilyenkor nincs vagy teljesen elfogy az inspiráció, nincs kinek megmutatni, nincs kinek elmesélni. Elmentek, de talán nem végleg, és sok mindent hagytak ránk." (Agyaki Gábor)

Kajdacs község Tolna megyében, a 63-as számú fő közlekedési út (Szekszárd-Székesfehérvár) mentén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében (i.e.500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos váltságlevelét. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is országos jelentőségő események sodrába került, amikor a magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra, majd átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal ismerte el a szultán magyarországi uralmát. A történet életre keltése jegyében 1867-ben I. Ferenc József, ezután pedig 1916. december 17-én IV. Károly koronázási dombjához szállítottak 5-5 kilogramm földet Kajdacsról Budára.

A falu a középkorban a környék legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót, a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt azonban elnéptelenedett. Újratelepítése 1713-1719 között történt; a színmagyar lakosságú Faddról 1713-1715 közötti időben jelentős számban érkeztek telepesek.

Mádi-Kovács kastély

Mádi-Kovács kastély, és kastélypark

A Pozsony megyéből származó Mádi előnevű Kovács család a 18. század óta Tolna vármegye köznemes birtokosai közé tartozott. A paksi Mádi Kovács család feltehetően a 19.sz. század közepén építette Gerjen határában, a Duna mellett a György-major nevezetű részen a kastélyát.

Knefély kastély

Fent és lent, avagy egy kastély és gazdájának története

Tolna irányából Tolna-szigetbe érve, a bogyiszlói útról lekanyarodva, egy elég rozoga út vezet a kastély felé. Az útról fák, bokrok kusza szövevényén keresztül felsejlik az épület sziluettje. Letaposott kerítésen át, és egy  kis csapáson vezetett utam a kastély udvarára.

Az udvarra érve ez a látvány tárul elénk.