Szálka falu, és a szálkai víztározó
A település a Szekszárdi-dombság déli részén szőlők és erdők ölelésében helyezkedik el. Legmagasabb pontja a 245 méter magas Szálkai-hegy. Természeti adottságait tekintve változatos, melyet dombokkal és völgyekkel szabdalt területeknek köszönhet. A település közigazgatási területének 70%-a erdő, így Szálka valószínűleg Magyarország legerdősültebb települése. Változatos növény és állatvilág jellemzi a vidéket. A nagy kiterjedésű erdőségeknek köszönhetően a helyiek életében fontos szerepet tölt be az erdő és vadgazdálkodás. Jelentős a vadállomány, főleg vaddisznó, őz, gím és dámszarvas a meghatározó. Napjainkban Szálka egyik legszebb természeti értéke, a Lajvér völgyében felduzzasztott tó, mely kitűnő lehetőséget nyújt horgászatra illetve fürdőzésre egyaránt. Az országos Kéktúra útvonala a tó partján árnyas erdőkben vezeti végig a gyaloglókat. Szálka több mint ezer éves település, ma használatos elnevezése a pécsi püspökségtől származik. A falu a németek betelepítése idején kezdett igazán fejlődni. Ma reneszánszát éli a lótartás, meghonosodott a szürkemarha tartás is, de tartanak juhot, kecskét, szarvasmarhát is. Szálka, Tolna megyében, a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a Völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak. Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a Bonyhád-Bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez. Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő Bátaszék-Szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvasállománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt.
