Sztankovánszky-mauzóleum

Sztankovánszky kripta, mauzóleum

Kajdacs közelében volt dolgom, már kezdett esteledni de reméltem ha már itt vagyok annyi időm még lesz, engedik a fények, hogy pár képet tudok lőni a Kajdacs község múltjában fontos szerepet betöltő család, a Sztankovánszky család nyughelyéül szolgáló mauzóleumról. A család birtokába 1720-as években került Kajdacs, itt építették fel családi kastélyukat is mely ma iskolaként szolgál. A kastélyra más alkalommal, más bejegyzésben még visszatérünk. Most nézzük pár mondatban a családot és a sírhelyet.

A Sztankovánszky család az 1720-as években leányági örökösödés révén kapja meg a Lengyel családtól Kajdacsot. Az eredetileg Győrből, majd Veszprém megyéből elszármazó család a XVIII. század közepén már megyei alispánt is ad, és ettől kezdve fontos szerepet tölt be a közéletben, Sztankovánszky Imre, a liberális politikus 1848-as megyei alispán.

A ma is látható kastélyuk 1893-94-ben épült Ney Béla tervei szerint. A korábban már itt álló kisebb kastélyt cselédlakássá alakították át, és egy hosszú folyosóval a kastélyhoz kapcsolták. A kastély ma az általános iskolának és pedagóguslakásoknak ad otthont. Egykori hatalmas parkját az iskolai sportpályák és kiskertek darabolták fel. A hajdani park végében épült a mauzóleum.

Ligetes dombon szabadon álló, lépcsősoron keresztül megközelíthető, téglafalazatú, négyzet alaprajzú, három oldalán belül félköríves, kívül poligonális fülkékkel bővített mauzóleum, bejárati oldalán oszlopos, Sztankovánszky-címeres, oromzatos portikusszal, a kapu feletti ívmezőben Krisztust ábrázoló domborművel. A fülkepoligonok külső oldalai előtt kő fedlapok alatt a Sztankovánszky család sírhelyei, a homlokzati falakba illesztett kőtáblákra vésett feliratokkal. A középrész felett nyolcszögű kupoladob csegelyes kupolával, az oldalfülkék felett félkupolák. Festett, stukkódíszes belső, kismozaik padlóburkolat. Építéskori berendezéséből csak a padok és az oltár fa építményének alapja maradt meg. Sztankovánszky Imre (1798-1873), Tolna vármegye főispánja emlékére építtette fia, Sztankovánszky János (1848-1927), ki császári és királyi kamarási beosztása révén főként Budapesten tevékenykedett. Ő építette 1876-ban a család részére azt a mauzóleumot, amibe apja sírja is átkerült. Ezt követően még hatan temetkeztek a mauzóleumba, legvégül maga az építtető is. A mauzóleum terveit Sztankovászky János a kor legünnepeltebb mesterénél, Ybl Miklósnál rendelte meg, aki tervezőirodájában Ney Bélával közösen el is készítette azt. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus domborművet Sommer Ágoston pesti szobrász készítette. Az egykori üvegablakait Müchenből hozatták. A barokk eredetű Sztankovánszky-kastély (bővítés: 1893; építész: Ney Béla) azóta részben már beépült parkjának végében épült. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban szépen helyreállították.

(építész: Ybl Miklós és Ney Béla; kivitelezte: Sommer Béla kőszobrász, Kratzmann Ede üvegfestő, Scholtz Antal festő és Minnich oltárfaragó).

Faragásokkal díszített bejárati rész és a kupola. 

A családi címer.

Az oszlopok diszítése.

Szintén a bejárat, csak oldalnézetből.

Karbantartott kis sétány vezet a bejárattól balra.

És jobbra is.

Az ajtó felett látható felirat és dombormű.

Poligon fülkék.

A sírhelyek a fülkék körül sugár alakzatban helyezkednek el.

A mauzóleum körül több sír is található.

Itt található: 46°34'03.1"N 18°37'31.5"E

Forrás: yblegyesület.hu, turautak.com