Milleniumi pavilon

Frigyes főherceg pavilonja

A szarvasbőgésre időzítve jártunk kisvasútazás és kirándulás okán Pörbölyön, abban a reményben, hogy hallhatjuk a királyok énekét. Ami megjegyzem a délutáni órákban meg is valúsult. Na de kanyarodjunk vissza a pavilonhoz, bár története, rendeltetése összeköti a szarvasokkal. Ott jártunkkor meglátván a pavilont jutott eszembe, hogy egy bemutatást  mindenképpen megérdemelne a blogon. Bár a költözése tényéről tudtam, de ennek ellenére itt látva tudatosult bennem. Az én fejemben szorosan összefonódott Bárányfokkal, annak ellenére, hogy több helyen is megfordult már. Jelenlegi helyén még nem teljesen áll készen a vendégek fogadására, még nem fejeződött be a telepítés, renoválás. Azt nem tudom mennyire nyitott a nagyközönségnek, de tiltó tábla, felírat hiányában, úgy gondoltam be lehet kukkantani. Ebben az elképzelésemben erősített meg az a tény is, hogy ajtói nyitva álltak előttem. Az itt készült pár képpel (3 kivétellel), és egy rövid történeti áttekintéssel szeretném bemutatni a pavilon múltját, jelenét, és jövőjét.

A pavilon egyedülálló műemlék. Az impozáns, vörös fenyőből készült és vadászkastélyt mintázó épületet Habsburg Frigyes főherceg a 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra építette vadásztrófeái bemutatására. Az „Ezredéves” rendezvénysorozat 250 pavilonjából ma már talán ez az egyetlen fennmaradt épület. A legtöbb a kiállítás után néhány évvel megsemmisült. Történeti, ipar- és kultúrtörténeti értéke is jelentős. 1971-ben a budapesti Vadászati Világkiállítás egyik fő vidéki elemeként a Gemenci erdő északi kapujában, Keselyűsben állították fel újra a pavilont, és megnyitottak benne egy trófea múzeumot. Majd az 1980-as években Bárányfokra helyezték át, ahol rövidesen a kiállítást bezárták, majd sokáig üresen állt. Az 1988-as, majd a 2002-es esztendőben felújították. A felújítás során a belsőben a környék állatvilágát bemutató kiállításhoz galériát alakítottak ki. A Gemenci Kisvasút Bárányfok állomásánál a parkerdőben szabadon állt.

Az eddig Bárányfokon látható épületet felújítást követően a gemenci erdőgazdaság Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban lehet megtekinteni. Ahol Halászati kiállítás, Gemenc kincsei kiállítás és Méhészeti Gyűjtemény, valamint az épülethez közel vadmegfigyelő is várja az érdeklődőket.

Egy korabeli fotón.

Alaprajza szabálytalan kereszt alakú.Stílusa historizáló, mivel ötvözi német, svájci alpesi faházak és a magyar népi építészet egyes elemeit. Ugyanakkor a főhomlokzat két szélső szárnya és a többi homlokzat hosszú táblás és sok ablakos kiképzése adja meg az épület pavilon-jellegét. Ezt a főhomlokzat feletti tetőrészen emelkedő négy tornyocska is fokozza.

A főhomlokzat középrészét előcsarnokszerű, faragott oszlopokon álló, feljebb árkádívekkel és vakmérművekkel díszített építmény uralja, az oromzati részen esztergált ballusztres korláttal ellátott félkörív-zárású erkéllyel, mely formailag a magyar koronát idézi. A tetőzet az oromzatok csúcsán lekontyolt, 1-1 karcsú csúcsdísszel hangsúlyozva. Hátsó homlokzatán is bejárattal.

Frigyes főherceg uradalmi sörpavilonjának épült a Millenniumi Országos Kiállításra.

Készült 1896-ban. Tervezte az "Erzherzogliches Bau und Ingenieuramt" Teschenben, 1893-ban. Eredetileg a budapesti Millenniumi Kiállításon Frigyes főherceg kiállítási pavilonja volt.

A vörösfenyőből készült pavilont a Szekszárdi Kaszinó vásárolta meg Frigyes főhercegtől 1896-ban. Pekari János szekszárdi ácsmester bontotta le Budapesten, és ugyancsak ő építette fel Szekszárdon Perlaky József mérnök felügyelete mellett. Az Augusz házat bérlő Kaszinó így a sétakert szemközti oldalán is emeltetett egy épületet. (Körülbelül ott, ahol most a Vállalkozók Háza áll.) A pavilont 1897. május elsején fényes ünnepséggel nyitották meg.

1971-ben, amikor Budapesten volt a Vadászati Világkiállítás, a Gemenci Erdő egyik kapujában, Keselyűsben rakták össze a pavilont, és megnyitották benne a Trófea múzeumot. Később, amikor néhány kilométerrel közelebb Szekszárdhoz, a Bárányfoknál megnyitották a Gemenci Kirándulóközpontot, akkor a Trófea múzeumot is oda költöztették. 2003 szept. 19-én új kiállítás nyílt "Élet az ártéren" címmel, amely a természeti környezet bemutatására helyezte a nagyobb hangsúlyt.

Itt még a Bárányfoki látogatóközpont részeként látható.

Az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján a 2021-es világkiállítást ismét Magyarországon rendezik meg. Az esemény fontos célja többek között a vadászati hagyományok ápolása és megőrzése, a társadalom számára méltó módon történő közvetítése. A vidéki események között fontos szerepet kap a felújított pavilon is. Az 1894-ben készült 1896-os Millenniumi Országos Kiállításra Habsburg Albrecht és örököse, Frigyes főherceg által építtetett egyedülálló szépségű, historizáló stílusú pavilon megújítása a végéhez közeledik. A Gemenc Zrt. a nagyon népszerű, sokak által látogatott Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön állította fel az épületet, ami társaság reményei szerint jövőre az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás fontos vidéki célpontja lesz.

Az impozáns épület vadászati-kulturális kiállítóhelyként fog működni. A kiállítás a világhírű gemenci gímszarvas életciklusát mutatja be interaktív módon. A pavilonban eredeti rendeltetésének megfelelően gímszarvas trófea bemutató is látható lesz. A helyszínválasztás sem véletlen, hiszen a Gemenci erdő hazánk és Európa legnagyobb kiterjedésű, összefüggő ártéri erdeje Tolna és Bács-Kiskun megye területén, ami jelentős gímszarvasállománnyal büszkélkedhet.

A vadmegfigyelőnél látható szarvasok.

A Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja Pörbölyön kiváló helyszínt biztosít a gyűjtemény számára, hiszen évente több tízezer turistát lát vendégül. Innen indul a Gemenci Erdei Vasút, illetve itt várja diákjait a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola is. A központhoz tartozó vadmegfigyelőnél élőben lehet megtekinteni gímszarvasokat és vaddisznókat. Ezen kívül számos kiállítás, gyűjtemény és tanösvény várja az érdeklődőket az erdei vasútvonal mentén (Gemenc kincsei kiállítás, Halászati kiállítás, Méhészeti Gyűjtemény, Molnárka tanösvény).

Mérföldkövei:

Lemberg (1894 – ma Lviv, Ukrajna), Budapest (1896), Szekszárd (1897), Keselyűs (1971) és Bárányfok (1981) után 2019-ben Pörbölyre került az impozáns, vörös fenyőből készült, vadászkastélyt mintázó épület.

A pavilon már rutinos utazónak mondható, az elmúlt 50 évben háromszor húzták fel a pavilont Gemencben.

A jelenlegi állapotot bemutató képek:

Szemből.

Jól láthatóan még folynak a belső munkálatok.

A bejárat mellett felvezető lépcső.

Beton alapokon áll, és alagsora is van. Remélhetően itt hosszabb távra terveznek vele.

Hátsó bejárat.

Egyenlőre úgy fest, ha kész lesz, a világkiállítás méltó helyszínéül fog szolgálni.

Fazsindely héjazat.

A tető, az azt díszítő egyik oszlop, és a szintén díszes hófogók.

Építészeti szempontból is kiemelkedő.

Díszes faragott oszlopok.

Az erkély.

A Gemenc Zrt. 2018-ban vette meg a pavilont az államtól 16,6 millió forintért.

Pörböly határában, az ökoturisztikai központ udvarán találjátok a pavilont. (az útról is jól látható)
Az alábbi koordinátán: 46°12'00.8"N 18°49'29.6"E

Az eddig látottak alapján elmondható, bár a pavilon nagyon jó alapul szolgált, hogy az eddig látott munkálatok és megoldások alaposak és igényesek. Bár az Átlátszó blog értesülései szerint ennek meg is van az ára. A pavilon felújítása és szállítása nettó 225 millió forintba került. A legnagyobb tétel a pavilon áthelyezésével, felépítésével kapcsolatos nettó 138 millió forintos munka volt.

(Kiragadnék még egy számszaki érdekességet a vadászati világkiállítás kapcsán csak úgy zárójelesen. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2017-ben írta alá a 2021-es vadászati világkiállításról szóló megállapodást a nemzetközi vadászszervezettel, amiben azt állt, hogy a kormány 387,5 milliót költ a világkiállításra az elkövetkező években. A HVG számításai szerint, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal alsó hangon 50 milliárd forintba kerül majd az esemény.)

Remélhetőleg a munkák végeztével az elkészült pavilon és a benne megrendezésre kerülő kiállítás tovább emeli a 2021-es vadászati világkiállítás színvonalát, és öregbíti a magyar vadászati kultúrát. Reményeim szerint lesz lehetőségem jelen lenni a jövőre megrendezésre kerülő kiállításon. Ha így lesz, akkor az eseményről is beszámolok majd a blog hasábjain, ill. elkészülte után mindenképpen szeretném megtekinteni a pavilont és kiállítását is. Akkor majd újabb fotókkal jelentkezem.

Forrás: Tolna Megyei Értéktár, Átlátszó blog, Gemenc Zrt., TEOL, Műemlékem.hu