Bátaszéki Molyhos Tölgy

 Látogatás a Molyhos tölgynél

A minap Bátára tartottam, mikor arra gondoltam, ha már itt megyek el mellette, akkor teszek egy kis kitérőt és megnézem az öreg molyhos tölgyet. Szerencsére autóval fel is tudtam menni, nem volt lezárva az Orbán-hegy-re vezető út. Sajnos annyi időm nem lett volna ez alkalommal, hogy felgyalogoljak a kápolnáig és a tölgyig. Arra azonban felhívnám a figyelmet hogy van kihelyezve egy felhívás melyen szerepel mely időszakokban van zárva, és mikor nyitva a sorompó. (A kellemetlenségek elkerülése végett.)

Maga a bátaszéki molyhos tölgy, Bátaszék külterületén, magától a várostól mintegy 2 km-re található az Orbán-hegy nevű dűlőn, melyet szőlőhegynek is neveznek, mivel bortermő szőlővel beültetett. A bátaszéki Orbán-hegy valójában egy domb, és a Mecsek keleti dombságához tartozik. Itt találhatjuk a 300 - 400 évesre becsült molyhos tölgyet, mely egyben Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége. A Szent Orbán-kápolna mellett álló mindkét tölgyfa a domboldalt egykor borító tölgyerdő hírmondója, a Rákóczi- szabadságharcot követően szerb-horvát telepesek ültették be a dombot tölggyel, s a tölgyesben állatokat makkoltattak. Mint fentebb áll, két nagy molyhos tölgyfa található itt, de a kettő közül az idősebb és nagyobb a MOLYHOS TÖLGY. Magassága 17,5 m, törzskerülete pedig 4,5 m.

2015-ben „Az év fája” címet nyerte el Magyarországon, így 2016-ban részt vett „Az év európai fája” versenyen, amit szintén megnyert.

A bátaszéki MOLYHOS TÖLGY története

A rendszerváltást követő első polgármester Werner Mihály volt, aki édesapjától idősebb Werner Mihálytól hallotta, hogy a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) utáni szerb-horvát betelepítések idején az Orbán hegyet beültették, és a tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az őstölgyesből maradt meg épen az öreg MOLYHOS TÖLGY, amely mögé a német betelepülők építtették 1754-ben a Szent Orbán-kápolnát az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme emlékére. A molyhos tölgy keleti oldaláról az egész városra kiterjedő kilátás, panoráma tárul az idelátogatók elé. A molyhos tölgy a kápolnával együtt az 1956-os jeges Dunai árvíz idején is kiemelkedő szerepet játszott, ekkor ide menekültek a lakosok az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szentmisét itt celebrálta Bezedeki Márton, akkori plébános. 

Az öreg molyhos tölgy fennmaradásának titka, hogy a település dombján dolgozó földművelők mindig gondját viselték a tekintélyes fának, száraz ágait levágták, és a csonkot megfestették, ezzel védték a betegségektől. Sümegi József helytörténész szerint az öreg molyhos tölgy minden bizonnyal törököt is látott. Az öreg molyhos tölgy Bátaszék város feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború. Az évszázadok óta őrködő molyhos tölgy szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden naptári év május 25-én, Orbán napján megmozdul a város apraja nagyja. Az óvodások, a kisiskolások, a gimnazisták, a katolikus hívők, a természet és a mezőgazdaság tisztelői, azaz mindenki szívesen eleveníti fel a hagyományt, mely szerint a molyhos tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.

A molyhos tölgyek jellemzői

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja, nagyobb élőhelye a Balaton-felvidék déli kitettségű meleg lankái. A molyhos tölgy Európa középső részén él egy széles sávban az Atlanti-óceántól (nagyjából a Szajna és az Ebro közétől) messze keletig, beleértve Kis-Ázsiát a partvidék nagy része kivételével és egy kisebb, elszigetelt foltot a Fekete-tenger keleti partvidékén, a Kaukázus hegyláncai között. A boreális övben nem él meg, és a Mediterráneumnak is csak az északi peremén fordul elő: elterjedési területéből kimarad szinte a teljes Ibériai-félsziget, miként a Földközi-tenger déli szigetei is: Korzikán, Szicílián és az Égei-tenger szigetein honos, Szardínián, a Baleár-szigeteken, Máltán, Krétán és Cipruson viszont nem. Közép-Európában a Kárpát-medencében (és a Morva-medencében) húzódik összefüggő elterjedésének északi határa: a Magyar-középhegységben a délnek néző, melegebb hegyoldalak típusos növénye. Több növénytársulásban is részt vesz; van, amelyikben domináns. Kis és közepes termetű fa; 15 méternél magasabbra ritkán nő meg. Jelentősége elsősorban azért nagy, mert a szélsőségesen száraz kopár területeken, meszes talajokon szinte nélkülözhetetlen. Növekedése: A tölgyek közül a leglassúbb. Ágai göcsörtösek, kérge keresztirányban is repedezik, morzsolható. Hajtásai nemezesek vagy pelyhesek. Lombja bőrszerűen kemény. Leveleinek alakja nagyon változatos: sekélyen vagy mélyen karéjos, egyes formáké mélyen osztott. Nevét arról a tulajdonságáról kapta, hogy rügyfakadáskor a fiatal hajtások finoman molyhosak. Fája épp olyan értékes, mint a többi tölgyé, de kisebb mérete és gyakori görbesége miatt kevésbé hasznosítható.

A Szent Orbán kápolna

A bátaszéki hívek az 1739-es nagy pestisjárvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek, ha a vész elmúlik. Így épült fel a szőlőhegyen Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére az a kápolna, amely 1754-ben már állt. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül.

A kápolna a barokk építészet szép emléke, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel.

A Magyar Ökotárs Alapítvány szervezésében megrendezésre került "Év Fája" versenyben 2015-ben a bátaszéki Öreg Molyhos Tölgy nyerte el az első helyezést.

November 20-án egy lelkes kis bátaszéki csapat járt Budapesten az Év Fája verseny eredményhirdetésén. Az Ökotárs Alapítvány 2010 óta szervezi meg a versenyt, melyen 2015-ben Bátaszék tölgye lett - 6424 szavazattal - az Év Fája. Második helyen végzett 6147 szavazattal a Balkányi mamutfenyő. A 15 döntős fára összesen 21.532 szavazat érkezett az online szavazás keretén belül. Egy rövid műsor után minden döntőbe jutott fa kapott ajándékot a díjkiosztón, ezenkívül a Hős Fa címet a körbeépített győri gesztenyefa kapta és az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a hédervári Árpád-tölgy nyerte el. 

A bátaszéki molyhos tölgy egy speciális kezelésre feljogosító utalványt is kapott és részt vett a 2016-ban tartandó európai versenyen, melynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi megmérettetésen ezt megelőzően kétszer nyert magyar fa. 

2016-ban 72 653 szavazattal, Bátaszéknek országos hírnevet szerezve elnyerte az "Európai Év Fája" címet az Orbán-hegyen álló Molyhos Tölgy.

A versenyhez kapcsolódóan hatalmas összefogás alakult ki, valamint rajzpályázatot is hirdettek a bátaszéki óvoda, illetve általános iskola tanulói számára. A fának létrehozott facebook-oldalon megtekinthetően ezek az alkotások, valamint a versenyhez köthető felhívások, szelfik, mémek is.

Azóta népszerű a #molyhostölgy hashtag, melyet az ide kirándulók előszeretettel használnak, és immár nem csak a tölgyek egy fajátját jelenti, de konkrétan a Bátaszéki Molyhos Tölgyet.

Forrás: bataszek.hu

Az ide vezető út.

Teljesen felmenni a tölgyekhez és a kápolnához azonban nem lehet autóval.

Információs tábla, leírása teljesen megegyező vagy nagyon hasonló a település oldalán található leírással. (Fentebb látható)

Hátoldalán Bátaszék értékei láthatók, olvashatók.

Az utánpótlás.

A "Molyhos Tölgy"

Vannak ugyan sebei, de korát meghazudtolóan jó egészségnek örvend.

A szomszédságában álló kereszt. Hátérben a Szent Orbán kápolna.

Dacára lassú növekedésének, nagy magaslatokba tör.

A Szent Orbán kápolna.

A rivaldafényen kívül, de mégis oly közel álló társ.

Kilátás az Orbán-hegyről.

Az ide zarándokolóknak pihenőül. 

Jó kilátással Bátaszék városára, és a Bátaszéki Nagyboldogasszony-templomra.

Gyűlnek a viharfelhők.

A környezet jól karbantartott, szinte csalogat hogy töltsünk el egy kis időt a tölgyek árnyékában, és csodáljuk az elénk táruló látványt.

Felfelé egy rövid, de annál meredekebb út vezet.

Az oldalban egy löszfal is kirajzolódik.

Egy-egy tanya, sorsára hagyott szőlő.

Vagy gyümölcsös inkább, ott annyira nem néztem meg, így képről meg annyira már nem kivehető.

Itt találjátok: 46.170153, 18.700152

Akikre az újdonság erejével hat, ha erre jár úgy gondolom megér egy kis kitérőt. Akik ismerik a helyet számukra egy kis felelevenítés, különböző alkalmakkor, különböző évszakokban más képet mutat. Van a helynek egy sajátos varázsa, ehhez hozzá tesznek a hatalmas tölgyek, a kápolna, a dombok, a szőlők, és az alant elterülő táj látványa. Ezek a dolgok így együtt teszik már-már szakrális hellyé.