2020. szeptember 2., szerda

Horvátországi nyaralás

 A Crikvenicai riviéra


A történet úgy kezdődött, hogy adott volt 8 nap pihenő, hosszabb nyaralás nem volt tervben, annyit beszéltünk hogy 1-1 nap Balaton, Velencei-tó látogatást majd beiktatunk. Ekkor jött a gondolat, hogy a vírushelyzetre való tekintettel, ill. az idő szorításában sok lehetőségünk már nem lévén, mi lenne, ha körülnéznénk Horvátországi viszonylatban. Amint megszületett a döntés hogy megyünk nyaralni, jött a futkosás, vásárolgatás, pénzváltás, autó gyors szerviz, stb. Ám szállásunk még nem volt, csütörtök délután ihletődtünk meg, este már írtunk több szállásadónak is. Ám válasz csak Péntek reggel érkezett, az is elutasító, sajnos már foglalt. Az nap még próbálkozás de megbeszéltük hogy most már akár lesz szállás, akár nem, Szombat reggel megyünk. Szerencsére lett szállás az utolsó pillanatban, persze nem a legjobb helyen, és nem a legjobb áron, de ilyenkor nem válogat az ember. Így Szombat reggeli indulásunk úti célja Crikvenica lett, cca. 500km, 5 és 1/2 óra. A határnál laza 2 h-s dugó, araszolgatás, de csak ki értünk. A város határában az út mellett félreállva az alábbi látvány tárult elénk.


Lévén mi még ennek előtte nem voltunk a horvát tengerparton, nagyon megnyerő volt a számunkra. Átvettük a szállást és elkezdtük tölteni a rendelkezésünkre álló 5 napot, nem sok, de így is több mint amivel számoltunk idén nyaralás gyanánt. A szállásadó hölgy is, és úgy általában véve mindenhol aranyosak, kedvesek voltak az emberek. Ami feltűnő volt, hogy nagyon népszerű a magyarok körében, eddig bármerre jártunk a világban ilyen koncentrációban nem találkoztunk magyarokkal. Az első 1-2 nap a környék feltérképezésével telt, próbáltunk minden nap más helyen fürdőzni, hogy ez által is több helyet ismerjünk meg. Az esték a sétáké, horgászaté, (természetesen első nap kiváltottam az engedélyt) és a hajókázásé voltak. A tengeri horgászat mint olyan, külön is megérdemelne egy bejegyzést. Hmm, lehet lesz is ilyen. De itt nem szeretném ezzel szaporítani a szót. A nappalok többsége strandolással telt, snorkelezéssel, megjegyzem itt kifejezetten alkalmas rá a terep. A part jobbára sziklás, köves, egy-egy homokos partszakaszuk van, legalább is ami a környéket illeti. Amennyire le tudtam szűrni ennyi idő alatt, ez a rész inkább a strandolásról, fürdőzésről, bulizásról szól.
A Kvarner-öbölben található és több kisebb település összeolvadása alkotja a Crikvenica riviérát, partja kb 15 km hosszú. Szemben Krk sziget látható a partról, melyre egy hídon át is bejuthatunk. Egyik hajóutunk alkalmával egy ott lévő városkát látogattunk meg, ill. üvegfenekű hajóról betekintést nyertünk a partja közelében burjánzó élővilágba. A kikötőből több hajó különböző túráiból válogathatunk, sőt hajó ill. jet-ski bérlésre is van lehetőség. Azért ennek elég borsos ára van. A parton a vizisportok szerelmesei is megtalálják számításukat. Szinte az egész partvonalon van strandolási, fürdési lehetőség, betonos, sziklás, köves, apró kavicsos és homokos strand is található itt. A strandolásban megfáradt embereknek, pedig szinte mindenhol karnyújtásnyi távolságon belül lehetősége van éhségüket csillapítani, ill. szomjukat oltani. A városban boltok, butikok, bazársor, egyszóval minden a köré szerveződött, hogy kiszolgálják az itt pihenni vágyókat.

Crikvenica egy hegyes lejtős területen helyezkedik el.

Hajóról.

Háttérben a hegyekkel.

A kikötő mólójának dísze.


A kikötő öble a kishajókkal.

Kikötői sirályok

Élelmesek



A vízen bármerre is nézünk egy hajó, csónak, valamilyen vizi közlekedési eszköz a látómezőnkbe kerül. 














Annak ellenére hogy a hely múltja a római birodalomig nyúlik vissza, látnivalókban mégsem bővelkedik. Lehet pont ennek okán hozták létre, és oly büszkék akváriumukra, reklámozzák is mindenhol, így teremtve látnivalót. Az üvegeken megtörő fény, a rossz megvilágítás, nem tették lehetővé jó képek készítését. De azért teszek ide párat a kevésbé rosszak közül.
















Ha már a halaknál járunk akkor názzünk párat az akvárium falain kívülről is. Sokan horgásznak a köveken, molókon. Többségében a reggeli, és az esti órákban láttam én felszaporodni a horgászok számát, ill. én is ezeket az időpontokat találtam eredményesebbnek. Én és még páran pergetve, de a legtöbben partról úszózva próbálkoztak. Az általam fogott pár hal, nem az a csúnya nagy, inkább azok a szép picik.


Ezekből a gébekből sok volt.

Kapásuk azonban maszatolós, csípkedős.

Betűs sügér, a mi csapó sügerünkhöz tudnám hasonlítani. Az ő kapása vehemens, ő meg akarta enni a csalit, nem csak csipkedni, játszani vele.

Nagyon ritka látvány, pergető horgászok.

A halaktól tovább lépve az evlolúciós létrán, hatalmas szerencsénkre láthattunk ismét, eme csodálatos állatok közül néhányat. Azért mondom hogy ismét, mert volt már lehetőségem sokkal közelebbi kapcsolatot teremteni velük. Így mindenkinek akinek csak lehetősége nyílik a velük való úszásra, játékra, azt ajánlom ki ne hagyja, egy életre szoló élményben lesz része. 




Ételek tekintetében itt érdemes lehet kipróbálni a tengeri herkentyűket, halakat. Aki nem idegenkedik tőlük persze.

Én kissé tartok a tengeri müty-müttyöktől, így maradtam a hekknél. Amolyan fél megoldás.

Csevapcsicsa lepényben, ajvárral. Szintén kihagyhatatlan étel itt.

Most pár hajóról, vízről készült kép.


Életem párja, csodás kis feleségem lehet azon mereng, vajon jól választott e. Hajóutat természetesen, még mielőtt valaki rosszra gondol :)

Bámészkodás.

























Perspektíva váltás, most kintről nézzünk befelé.










Mint a világ legtöbb pontján, itt is gyönyörű tud lenni a naplemente. Erre pár variáció.





Nem áll meg az élet naplemente után sem, csak kigyúlnak a fények.









Egyik nap volt egy kis vihar, és lehülés. De próbáltuk kihozni belőle a legjobbat.


Sajnos gyorsan elszállt a rendelkezésünkre álló idő. De a horvát tengerparton tett villámlátogatásunk arra minenképpen rádöbbentett minket, hogy vissza kell még térjünk megtekinteni más részeit is a horvát tengerpartnak. Hazafelé még megálltunk picit a város felett.








Az fenti képek készítése a nyaralásunk végét jelentették, bemutatásuk pedig e bejegyzés végét jelentik. Mindenkinek kívánom, hogy egyszer saját szemével láthassa ezt a vidéket, a látvány elbírálását minenkinek saját megítélésére bízom.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése