Tengerszem, és a hódok pusztítása

Tengerszem

Kezdjük talán magával a tóval. Domboripuszta vagy ha úgy ismerősebb Dombori öregfalu közelében található az árvízvédelmi töltés Duna felőli, azaz nem mentesített oldalán. Ez főként azért érdekes mert ennek ellenére, vagy éppen a Duna közvetlen közelsége miatt többen itt építettek nyaralókat, házakat. Ennek megvan az a veszélye hogy magasabb vízállás, árvíz esetén ezeket az épületeket elárasztja a víz, viszont mikor ilyen probléma nem áll fen, akkor az itt lakók, nyaralóval rendelkezők, csodálatos természeti környezetben élhetnek, pihenhetnek. Most nézzük meg a tó, pontosabban tavak elnevezését, ugyanis jelen esetben egy csatornával összeköttetésben álló két tóról beszélünk. A tengerszem elnevezés itt egy kissé, hogy úgy mondjam tájidegen. Többnyire ugyanis a tengerszemek édesvizű kis hegyi tavakat takarnak melyek a felmelegedés hatására visszahúzódó gleccserek kárfülkéiben esetleg homlokmorénái, végmorénái mögött összegyűlt vizek. Ezeket általában tiszta vizük és emiatt gyakorta kék színük rokonítja a tengerrel. A wikipédia szerint a név a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas tótól eredeztethető. Ennek lengyel neve Morskie Oko, aminek magyar tükörfordítása Tengerszem. Nos, akárhogy is nézzük itt sem a hegyek, sem a gleccserek olvadásánál keletkező kárfülkék, sem a tiszta kék víz nem inspirálhatta a névadást. De leleményes ember a magyar, akkor is ha el kell nevezni valamit. Ez puszta feltételezés részemről, de arra tudok gondolni hogy az elnevezés hátterében meghúzódhatott az a gondolat is, hogy mély mint a tenger, lévén régebben nagy mélységeket tulajdonítottak ezeknek a tavaknak. Ám az ide látogató számára a fontos az hogy az itt álló két kis tó, és a duna közelsége festői környezetet biztosít az ide pihenni, kikapcsolódni járóknak. Teszik azt az itt felépített elég nívósnak ható nyaralók egyikében, vagy mint anno gyermekkorom messzeségében mi a családommal, sátorozva. Régebben nem volt ilyen fokú beépítettsége a tengerszemeknek, sem a Duna mentén található egyéb ártéri nyaralóövezeteknek.

Ez a kép átfogóan bemutatja a címben szereplő témákat.

Volent-öböl

Napsütéses séta a Faddi Volent-öbölben

Ez alkalommal a kellemes napsütéses idő csalogatott a friss levegőre, de sajnos kevés időm lévén egy közeli helyre tudtam csak elmenni. Így adta magát a Volent-öböli séta, közel is van, szép a táj, és még a blogon sem esett szó a helyről. Fadd településéhez tartozik lassacskán már össze is épül vele. A Fadd-Dombori Holt-Duna egy öble köré épült nyaralóövezetről beszélünk lényegében. Sokan szokták látogatni egy-egy séta, horgászat kapcsán. Egyre többen választják lakhelyük gyanánt is, nem csak nyaralni. A Faddi Duna holtágról már esett szó a blogon, ezért arra most külön nem térnék ki. A holtág kanyarulatánál található az öböl, melybe a Csámpai patak torkollik (jelenleg ez a holtág vízutánpótlása). A patak befolyójától lefelé az öböl déli partján épültek az üdülőházak, egyre több és egyre magasabb igényeket kielégítő kivitelben. Már nem az egyszerű horgászház jellegűek vannak nagy számban. De így van ez máshol is. Szerencsére még nem tart ott a beépítettsége hogy az ide látogatók ne juthatnának le a vízpartra egy kellemes séta erejéig. 

A Kenderáztató

 A Bogyiszlói Kenderáztató

Viszonylag hosszú idő után, most a Bogyiszló határában lévő kis kobolyához, kenderáztatóhoz invitállak titeket. Az elmúlt időszak bokros teendői miatt kevesebb időm jutott a blogra, konkrétan semmi, de a jövőben majd próbálom tartani a havi pár bejegyzést.

Most szép emlékű gyermekkorom sátorozós helyét látogattam meg. Milyen szép kamaszkori nyarakat töltöttünk itt, felidézni is örömteli. Na de nézzük meg kicsit jobban miről is áradozok. Ez a kis kobolya (kopolya) az árvízvédelmi töltés Duna felőli oldalán található közvetlen a töltés lábánál. Valamikor kender áztatásra használták ahonnan a neve is ered.

A kender érdes, szeldelt levelű, magasra növő, kétlaki rostnövény; rostjaiból a lenfonálnál durvább fonal készül. (Cannabis sativa). Magyarország legfontosabb háncsrosttartalmú ipari növénye, kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területet választanak. Őshazája Közép-Ázsia. Európába a népvándorlással jutott el. A magyarság már a honfoglalás előtt megismerte, fonaláért és olajos magváért termesztette. A Kárpát-medencében elsősorban a középső, a déli és a keleti területeken terjedt el. A kender (Cannabis, illetve Cannabis savita, azaz „hasznos kender”) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növény nemzetsége, illetve faja. Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Lágyszárú, egyéves általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Az egyik legősibb ipari növény, a rostjáért termesztettek. A magyarok is, már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.