Tengerszem, és a hódok pusztítása

Tengerszem

Kezdjük talán magával a tóval. Domboripuszta vagy ha úgy ismerősebb Dombori öregfalu közelében található az árvízvédelmi töltés Duna felőli, azaz nem mentesített oldalán. Ez főként azért érdekes mert ennek ellenére, vagy éppen a Duna közvetlen közelsége miatt többen itt építettek nyaralókat, házakat. Ennek megvan az a veszélye hogy magasabb vízállás, árvíz esetén ezeket az épületeket elárasztja a víz, viszont mikor ilyen probléma nem áll fen, akkor az itt lakók, nyaralóval rendelkezők, csodálatos természeti környezetben élhetnek, pihenhetnek. Most nézzük meg a tó, pontosabban tavak elnevezését, ugyanis jelen esetben egy csatornával összeköttetésben álló két tóról beszélünk. A tengerszem elnevezés itt egy kissé, hogy úgy mondjam tájidegen. Többnyire ugyanis a tengerszemek édesvizű kis hegyi tavakat takarnak melyek a felmelegedés hatására visszahúzódó gleccserek kárfülkéiben esetleg homlokmorénái, végmorénái mögött összegyűlt vizek. Ezeket általában tiszta vizük és emiatt gyakorta kék színük rokonítja a tengerrel. A wikipédia szerint a név a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas tótól eredeztethető. Ennek lengyel neve Morskie Oko, aminek magyar tükörfordítása Tengerszem. Nos, akárhogy is nézzük itt sem a hegyek, sem a gleccserek olvadásánál keletkező kárfülkék, sem a tiszta kék víz nem inspirálhatta a névadást. De leleményes ember a magyar, akkor is ha el kell nevezni valamit. Ez puszta feltételezés részemről, de arra tudok gondolni hogy az elnevezés hátterében meghúzódhatott az a gondolat is, hogy mély mint a tenger, lévén régebben nagy mélységeket tulajdonítottak ezeknek a tavaknak. Ám az ide látogató számára a fontos az hogy az itt álló két kis tó, és a duna közelsége festői környezetet biztosít az ide pihenni, kikapcsolódni járóknak. Teszik azt az itt felépített elég nívósnak ható nyaralók egyikében, vagy mint anno gyermekkorom messzeségében mi a családommal, sátorozva. Régebben nem volt ilyen fokú beépítettsége a tengerszemeknek, sem a Duna mentén található egyéb ártéri nyaralóövezeteknek.

Ez a kép átfogóan bemutatja a címben szereplő témákat.

Az elmúlt pár hét képekben

Az elmúlt pár hét kirándulásai képekben

Az elmúlt időszakban főleg az elmúlt hétben csak villámkirándulásokra futotta az időmből. Így most ezeket a kis kiruccanásaim alkalmával készült képeket szedtem csokorba és osztom meg ebben a bejegyzésben. Azért a környezetet elnézve még igen csak a télben járunk, még ha az utóbbi napokban tavaszias időnk is volt. Próbáltam így nem csak a tájra, lévén az még nem túl színes és mutatós, hanem az állatvilágra koncentrálni. De sajnos ők is igen rejtett életet élnek ez idő tájt.

Ezek a képek február közepe, vége táján készültek mikor pár napra vékony jég borította állóvizeink felszínét.

Bati kilátó

Bati kereszt és kilátó, valamint a Remete-csurgó

Megépítése óta időről időre ellátogatok a Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében található Bati-kereszti kilátóhoz. Minden évszakban más-más szépséget láthatunk meg a tájban. Mostani látogatásom úgy időzítettem, hogy az idei tél alkalmával esett pár centi hó díszítésében láthassam a vidéket. Illetőleg pár kép bekerült amik tavaly ősszel készültek még viszonylag jó időben, zöldelő környezetben. Azonban utam a Remete-csurgó mellett vezetett el, így pár képet ott is készítettem.

2015-ben adták át a rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátót, mely 280 méter tengerszint feletti magasságban épült, padlószintje 15 méter magasan helyezkedik el, teljes magassága mintegy 20 méter, és egyszerre 18-20 fő befogadására alkalmas.

Csodálatos látvány tárul a kilátóból a szemlélődő elé. Északra a Völgységi- patak völgye mögött a Tolnai-Hegyhát és Dél-Mezőföld kistájak települései, valamint a távolban Paks és Kalocsa is felsejlik. Nyugatra és délnyugatra a Völgység, távolabb a Keleti-Mecsek nyúlványai is láthatók. Keletre Szekszárd és környező szőlőhelyek, délre a dombvidék szőlőkkel és erdővel borított részeiben lehet gyönyörködni. A magasból délkeleti irányban a Sárközre és a Gemenci erdőre is nagyszerű kilátás nyílik. Szekszárdtól nyugatra terül el az a közel 570 hektáros sötétvölgyi erdő, ahol 32,5 millió forintból valósította meg a Gemenc Zrt. a kilátó felállítását. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.

Rapid csavargás

Erre, s arra

A minap Kecskemét felé jártam, így gondoltam geoládázás (geocaching) okán teszek egy kis kitérőt. Így vezetett utam Előszállásra a ciszterci rendházhoz. Az itt készült pár képpel és egy rövid leírással mutatnám be melyet a geocaching.hu -ról vételeztem.

A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1659-ben hatalmas birtokokat szerzett Fejér megye déli részén. Az uradalom központját Előszálláson létesítették, a rendi tulajdonú major kiépítése pedig 1724-ben vette kezdetét. Folyamatosan emelték a gazdasági épületeket, a jelentkező követelményeknek megfelelően. Az ellenőrzés fenntartása és a termelékenység javítása érdekében 1765-ben felépült a kastély, amely állandó lakhelyként szolgált az ideküldött szerzeteseknek.

Hagyó Kovács Gyula 1914-1944 között a zirci cisztercita apátság megbízásából működött a Fejér megyei előszállási uradalomban. Volt gyakornok, majd segéderő a jószágkormányzói irodában, s végül 1924-től teljes jogú jószágkormányzóként tevékenykedett. Munkássága három évtizedig tartott, s ezen időszakban az eléggé elmaradott, hagyományos gazdálkodási formákhoz szokott üzemvitelt modern alapokra helyezte. Ez azt eredményezte, hogy a vizsgált kor végén Előszállás az ország egyik legmodernebb mezőgazdasági nagyüzeme lett, amely évente 1 millió pengőt jövedelmezett. Munkásságának a kastély előtt ma mellszobor állít emléket.

A rendházat az 1930-as években felújították: valószínűleg ekkor készült a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. Az épületet 1949-ben elvették a rendtől, és 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába. 1999 óta üresen áll és nem látogatható, csak a falunapok alkalmával nyitják meg a látogatók előtt. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű "Cifrakertet" jelenleg újra gondozza a faluközösség, egykori üvegháza azonban nyom nélkül elpusztult.

Az épület mögött földszintes gazdasági szárnyakkal bezárt udvar található, a szomszédos templommal pedig hullámos vonalú, falazott és vakolt kerítés köti össze. Kapualja boltozott, néhány helyiségben szerény stukkódíszítés látható. Az egykor itt levő barokk Diogenész-szobor ma a Magyar Nemzeti Galériában található.

Egy csipetnyi tél

Ha csak pár napra is, de egy kis telünk még is lett.

Az elmúlt pár nap alatt készült képek, amerre az utam vezetett. A korona vírus miatt akiknek nem kell, vagy nem tudnak kimozdulni egy kis kitekintés.

Nem rég kezdett esni.