Szedresi Holt Sárvíz

A Szedresi Holt Sárvíz és tanösvény

A mostani bejegyzés alkalmával a Szedres határában található Holt-Sárvízet szeretném bemutatni. Megközelítése Szedrestől Medina felé haladva egy éles balkanyarban egy földútra jobbra letérve a legcélszerűbb. Azon kb. 600 m megtétele után érünk a parkolóhoz és a horgász egyesület kis faházához. Mi egy kellemes délutáni séta alkalmával jártuk körbe a vizet. Amit ajánlani tudok mindenkinek, mert egy informatív táblákkal szegélyezett és szép tanösvényen vezetett utunk még a tórendszer végére nem értünk. Maga a holtág megközelítőleg 14 ha. Az átlag vízmélység 1-1,5 m körüli, eléggé eliszapolódott a meder és sajnos (mint a képeken is látszódni fog) a vízutánpótlás sem megoldott. Kb. 2-2,5 km hosszan kanyarog ez a Szedresi-tó néven is ismert víz. Hajdanán az ősi Sárvíz egyik mellékága, majd holtága. Ennek a Holt-Sárvíznek egy részéből kezdték kialakítani a ma is ismert medret. A 70-es évek végén a szedresi horgászegyesület a helyi termelő szövetkezet segítségével kotorta ki a medret, azóta sem történt mederkotrás. Ekkor épült meg ugyancsak termelő szövetkezeti segítséggel a horgásztanya is, amely jelenleg a helyi horgász közösségi élet központja. Aszályos években vízszintje erősen lecsökkenhet. Partjait több híd is összeköti, a tó felső végét egybefüggő növénytakaró fedi. Felfedezésre váró, cserkelésre alkalmas horgászvíz mely a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része.

Bezerédj kastély (Szedres)

Bezerédj kastély, kápolna és temető

A minap Szedresbe látogattam, így adta magát az ötlet, hogy meglátogassam a falu alapítójának egykori birtokát és sírhelyét. Sajnos mint a képek mutatják majd, a kastély nem szabadon látogatható ezért a képek olyanok amilyenek. Sajnos a kápolna sem látogatható és elég rossz állapotban van. Körbe van kerítve és bár láttam a kerítésen behatolás nyomait én ezt nem szerettem volna megvalósítani, így csak kerítésen kívülről készült pár fotó a kápolnáról is.

A község mai határa a bronzkorban és a kelták idején is lakott terület volt már. 1894-től Wosinsky Mór bronzkori urnasírokat és kelta leleteket tárt fel. Már a X-XIII. században az Árpád-korban több kisebb falu volt a mai Szedres területén, nevük azonban nem ismert. 1796. 10.28.-án született Szerdahelyen Bezerédj István, aki 1818-ban nagyanyja öröksége révén került Tolna megyébe átvenni az öröklött birtokot. A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben. 1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. Bezerédj István joggyakorlata után 1817-ben vármegyei tiszteletbeli esküdti hivatalt vállalva költözött Tolnába, és egyúttal átvette nagyanyja, Gindly Zsófia örökrészét, Hídja, Medina, Jegenyés, Bikád pusztát, az ekkor még osztatlan családi jussot, amin apja ezidáig bérlőként gazdálkodott. Hozzálátott a gazdaság fejlesztéséhez, gyarapításához. Kora hajnaltól fáradhatatlanul járta a határt, ellenőrizve az időszerű munkákat. Akácfákkal megkötötte a futóhomokot, belterjessé változtatta a gazdálkodást. Hírnevet szerzett ló- és juhtenyészetével. Megalapozta az oly sikeres megyei selyemtenyésztést. Jövedelmezővé tette a gyengén működő birtokot. A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt "szederfának" neveznek). Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg. 1838-ban Bezerédj István Hídja pusztai birtoka egy részén megkezdi a jövendő szedres község telepítését. Ez évben köt szerződést medinai jobbágyaival a kilenced megváltásáról és a települő lakók egy részével írásbeli szerződést köt. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől. Érdemét az sem kisebbíti, hogy (mint Glósz József kimutatta), ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett.

Bezerédj István (olajfestmény)