2021. augusztus 27., péntek

Bezerédj kastély (Szedres)

Bezerédj kastély, kápolna és temető


A minap Szedresbe látogattam, így adta magát az ötlet, hogy meglátogassam a falu alapítójának egykori birtokát és sírhelyét. Sajnos mint a képek mutatják majd, a kastély nem szabadon látogatható ezért a képek olyanok amilyenek. Sajnos a kápolna sem látogatható és elég rossz állapotban van. Körbe van kerítve és bár láttam a kerítésen behatolás nyomait én ezt nem szerettem volna megvalósítani, így csak kerítésen kívülről készült pár fotó a kápolnáról is.
A község mai határa a bronzkorban és a kelták idején is lakott terület volt már. 1894-től Wosinsky Mór bronzkori urnasírokat és kelta leleteket tárt fel. Már a X-XIII. században az Árpád-korban több kisebb falu volt a mai Szedres területén, nevük azonban nem ismert. 1796. 10.28.-án született Szerdahelyen Bezerédj István, aki 1818-ban nagyanyja öröksége révén került Tolna megyébe átvenni az öröklött birtokot. A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben. 1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. Bezerédj István joggyakorlata után 1817-ben vármegyei tiszteletbeli esküdti hivatalt vállalva költözött Tolnába, és egyúttal átvette nagyanyja, Gindly Zsófia örökrészét, Hídja, Medina, Jegenyés, Bikád pusztát, az ekkor még osztatlan családi jussot, amin apja ezidáig bérlőként gazdálkodott. Hozzálátott a gazdaság fejlesztéséhez, gyarapításához. Kora hajnaltól fáradhatatlanul járta a határt, ellenőrizve az időszerű munkákat. Akácfákkal megkötötte a futóhomokot, belterjessé változtatta a gazdálkodást. Hírnevet szerzett ló- és juhtenyészetével. Megalapozta az oly sikeres megyei selyemtenyésztést. Jövedelmezővé tette a gyengén működő birtokot. A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt "szederfának" neveznek). Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg. 1838-ban Bezerédj István Hídja pusztai birtoka egy részén megkezdi a jövendő szedres község telepítését. Ez évben köt szerződést medinai jobbágyaival a kilenced megváltásáról és a települő lakók egy részével írásbeli szerződést köt. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől. Érdemét az sem kisebbíti, hogy (mint Glósz József kimutatta), ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett.

Bezerédj István (olajfestmény)

Bezerédj István és felesége 1830 táján gondoltak a ház átalakítására. Klasszicista stílusban meg is történt az átépítés. Tervezője nem ismert. Bezerédj István büszke volt az „édenné” varázsolt Hídja pusztára, a virágzó mandolára, jázminokra, tulipánokra, Amália kedvenc virágától,az ibolyától kéklő parkra, a gyümölcsösre, amely oly sok újdonságot, szépséget rejtett. Maga az úri lak belső térelosztását tágas, egymásba átjárható termekkel oldották meg, és mindegyik a párhuzamosan futó folyosóra is nyílott. Meghosszabbították az eredeti ötszobás házat ily módon, és hogy ne legyen túl hosszú az épület ezért U-alakban megtörték, s ide került az intim szféra. Ebben a szerkezetben elkülönült a háló, dolgozó és lakószoba funkció. A társasági élet színterei és a család visszavonulásának teret adó részek egymástól távol estek. A bécsi biedermeier stílust követő belső berendezés, az almárium, a szekreter, az íróasztal, a játékasztal, a vitrin, a könyvszekrény és a nélkülözhetetlen zongora szintén egyszerűséget mutatott. A falakat családi portrék díszítették. A kellemes, barátságos látványt a virágok emelték. Bezerédj István ifjú házasként Csapó Dánieltől 30 cserép szobanövényt kapott ajándékba. Bizonyára az esti gyertyafényes társalgás, vagy a nyugati és hazai irodalmi, tudományos művek olvasgatása fokozták az otthonból áradó meghitt hangulatot, a családias légkört. A házat másfél holdnyi angolkerttel vették körül, hogy takarja a gazdaságot. Fákkal, bokrokkal, kanyargós ösvényekkel, kis tavacskával tagolták. Az üvegházban citrusféléket neveltek. Az épület homlokzati oldala tekintett a parkra. A kúria tengelyében álló úri lakot, mintegy átmenetként a veteményes kert és a gyümölcsös választotta el a majorság többi részétől.

A hídjai Bezerédj-kúria egy 19. századi grafikán.

Az úrilak mögötti udvarban sorakoztak az istállók, fészerek, pajták, műhelyek, cselédházak. A puszták népe, a belső személyzet és az uraság lakóközösséget alkotott egy hierarchikusan felépített rendszerben.
Ismerték a zeneirodalmat, játszották a korabeli zenei nagyságok műveit. Bezerédj Istvánt személyes ismeretség fűzte Liszt Ferenchez. Nyugaton járt vendégek is megfordultak náluk, mint Festetics Leó,Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, Bezerédj László.
Mindketten beszélték a német, a francia, az angol nyelvet, az irodalmi műveket eredeti nyelven olvasták. Bőven volt alkalom a társasági élet során az olvasmányélmények kicserélésére, erkölcsi értékekről való elmélkedésre. Ne felejtsük el, hogy a művészetek, a tudományok pártolásának kora volt ez az időszak. Bezerédjék a XIX. század első felének újszerű szellemiségét képviselték, talán egy kicsit hagyományt teremtve is. A család barátjának mondható Franz von Schober (1790–1882) neves osztrák költő (Festetics Leó társalkodója és a gyermekek nevelője), muzsikus, festő és mecénás nem véletlenül nevezte Hídját a “magyar biedermeier szellem központjának”. Schobernek köszönhető, hogy külföldön is megismerték a hidjai kúriát, amelynek lakói tevékenyen részt vállaltak a magyar életstílus, a családi nevelés megújításában.
Felhőtlen családi életük 1827-től Bezerédj István vármegyei főjegyzői tisztségének betöltésével más irányba terelődött. A reformpolitikában, a megye diétai küldöttjeként (1830–1836) országos elismertséget szerzett. E szerepkörben talált igazán önmagára. Amália a népnevelés ügyének kötelezte el magát. Létrehozta a hídjai óvoda-iskolát 3–9 éves gyerekek számára. 1834-ben a pozsonyi évek alatt született kislányuk, Flórika nevelésekor bontakozott ki írói tehetsége. „Flóri könyve” című tankönyvét a magyar gyermekirodalom első kiemelkedő alkotásaként jegyzi a szakirodalom. Tanító célzatú, Pestalozzi elvein alapuló gyerekeknek szánt olvasókönyve a „Földesi estvék”.



1837-ben meghal felesége Bezerédj Amália. Később Bezerédj feleségül veszi Etelkát, felesége testvérét. 1844-ben meghal Bezerédj István egyetlen gyermeke Flóri. Még ez évben bejelenti a megyegyűlésen, hogy önként adó alá veti magát, házi és hadiadó alá és a két szedresi iskola számára alapító levelet állít ki. 1847-ben Szedresben az eddig kimért telkeket földmérővel hitelesítteti és a falu telepeseivel különkülön szerződést köt. 1848-ban Bezerédj Istvánt a megye népképviselővé választja. Reformkori múltjáért a forradalom és szabadságharcban való részvételéért Haynau halálbüntetést szabott ki rá. Bezerédj Etelka (1807–1888), második felesége közbenjárására hídjai száműzetéssé enyhült az ítélet. 1851-ben Bezerédj István Hídja pusztán selyemfonógépet állít fel és selyemszövőszéket üzemeltet. Egy kimutatás szerint 150 szedresi és 25 jegenyési foglalkozik selyemhernyó-tenyésztéssel. A gazdálkodással múló napokat megtörték a barátok, Deák Ferenc, Perczel Béla, Bartal György, Scitovszky hercegprímás és a legkitartóbb barát, Sztankovánszky Imre 48-as fõispán látogatásai. Titkosszolgálati megfigyeltsége 1856-ban bekövetkezett haláláig tartott. Hagyatékát, emlékét Bezerédj Etelka ápolta ma még látható hídjai kápolna állításával, a régi kapcsolatok fenntartásával. A birtokot öröklő unokaöccs, Bezerédj Pál a selyemtenyésztés országos hírességű szakembere pedig továbbvitte a gazdaságot.

Bezerédj Amália halálhírének gyászjelentése (1837)


Hídja utolsó birtokosa Bezerédj Ottilia megérte a földreformot, a birtok pusztulását. 1945 nyarán a lakosság kifosztotta a kúriát, s a gondosan gyűjtött és megőrzött százéves könyvtárat megsemmisítették. Később megkísérelték, hogy összeszedjék a széthordott berendezési tárgyakat, műkincseket, nem sok sikerrel. A 15 szobás kúriát ideiglenesen földigénylőknek juttatták, majd a földműves-szövetkezet, később pedig a termelőszövetkezet használta az épületet. Bezerédj István alapította Szedres község (1838) külterületeként nyilvántartott Hídja puszta napjainkban, alig emlékeztet az egykor rendezett, virágzó majorságra, de a magánkézbe került nemesi ház felújítása megkezdődött.
Ma a Bezerédj Kastélyterápia Alapítvány Szedresi Speciális Gyermekotthonának ad otthont. A szedresi speciális gyermekotthon 2005. április. elsején kezdte meg működését, ahol 12-18 év közötti gyermekeknek nyújt speciális ellátást.


A kúria és a hozzá tartozó park egy korabeli fényképen.

A kastély kerítésén látható információs tábla.


Az udvaron játszó gyerekek, a szembe tűző nap, valamint a kerítés és a távolság sem segítették egy értékelhető fotó elkészítését.


A képen egy küső feljáró látható az emeletre, mint egy újságcikkből megtudtam az épületet üzemeltető alapítvány beépítette a tetőteret is.

Az udvaron volt még fóliasátor és pár juhot is láttam legelészni a területen, amit szintén egy cikkből tudok hogy gyermekek rehabilitációjában játszanak szerepet.

A bejárat.

A mellette látható hídjai romos kápolnát a kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával. Ma ez nem mondható el róla.

A kápolna.

A bejárat. Láthatóan felfeszítve az ajtó.

A kápolnát is kerítés határolja, és gátolja az illetéktelenek bejutását a területre. Bár vannak akiket ez nem állít meg.

Díszes homlokzat.

A kápolna körül, a kerítésen belül kezd elburjánzani a növényzet.

Oldalról látszik egy csapás a letaposott kerítés résztől. Ezért is írtam hogy nem mindenkit állít meg.

Úgy gondolom abszolút menthető állapotban van a kápolna. Már csak erre irányuló szándék kell.

A kastély és a kápolna lényegében egymás szomszédságában fekszik, ezek megtekintése után indultam el a temetőbe Bezerédj István sírjához. A levelek takarásában talán némileg kivehető feszület jelezte a temető bejáratát.

A takarás miatt ezt a feladatot most inkább ez az információs tábla látja el a temető bejáratánál.

Az ösvény egyenesen a sírokhoz visz.

István sírja előtt, egy kis sírhalom.....

Bezerédj Ottillia a birtok utolsó tulajdonosának sírja.

A díszes síremlék.






Környezetében több elhagyatott sír látható.

De vannak melyeket még látogatnak.





A térképen a piros körnél a kastély található (46.48154181839998, 18.664637883353905), a kék körnél a kápolna (46.48186741747192, 18.665541781281714), valamint a sárga körnél a temető(46.48261582274689, 18.671889799360045).





Forrás: kastelyok.com, kastelyok-utazas.hu, muemlekem.hu, kincsestolnamegye.hu, szedressziget.blog.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése