A Sükösdi Szent Anna kápolna

Szent Anna kápolna

A minap Bajáról haza felé tartva áthaladtam Sükösdön akkor jött a gondolat hogy meglátogatom a Szent Anna kápolnát. Ahogy majd a képek is mutatják nem a legjobb időt választottam ehez, hol elálló, hol csepergő eső és erős szél. De körbejárva a területet pár fotót azért készítettem. Maga a kápolna 1747-ben épült és Bács-Kiskun megye, Sükösd híres búcsújáró helye lett. A legenda szerint Pocskai Gergely építtette Anna nevű lánya emlékére, aki e helyen egy vadász-balesetben hunyt el tragikusan fiatalon. A Kápolna dűlőn áll a kisméretű, félköríves szentélyzáródású búcsújáró kápolna jellegzetes sükösdi oromzattal és huszártoronnyal. (A „Sükösdi oromzat” nevet valószínűleg az akkor Sükösdön épült házak oromzat formája miatt kapta melyek közül 2-3 ház még ma is fellelhető.) A kápolna valószínűleg a megye legrégebben épült kápolnája. A Szent Anna kápolna a búcsújáró helyekhez képest is a legrégebbi máig is látogatott zarándokhely. A régi hagyományokhoz hűen minden év július 3. vasárnapján tartják a Szent Anna napi búcsút. Lelkes hívek a mai napig is gyalog zarándokolnak el processzióval (kereszttel és lobogókkal). A környékbeli településekről nagy számban vesznek részt a zarándokok a katolikus szentmisén, amit, a helyszűke miatta kápolna melletti tisztáson celebrálnak.

Mádi-Kovács kastély (II)

 A Gerjeni Mádi-Kovács kastély története

Egy kiegészítést szeretnék fűzni a Mádi-Kovács kastélyról megjelent bejegyzésemhez, mely kiegészítés információi Sütő-Nagy István a család leszármazottja jóvoltából kerültek a birokomba. Az első bejegyzésemben 1915-nél veszítettem el a fonalat a kastély múltját illetően, lévén azzal az évvel bezárólag találtam egy-egy újságcikket a családdal és Gerjennel kapcsolatban. A bejegyzés írásakor következőleg fellelt információk alapján 1986 -ban a Magyar Nemzetben, a gerjeni Rákóczi TSZ kínálja eladásra a kastélyt és a hozzá tartozó gazdaságot. Tehát kb az I. világháború, a II. világháború történései, és az eladóból ítélve államosítás, amikről információ hiányában voltam, írtam első bejegyzésemben.

Istvánnak köszönhetően megtudtam, hogy az ő ükapja Mádi-Kovács István (1803-1880) aki jogász, septemvir, (Pakson szomszédja és jó barátja volt Deák Ferencnek) már birtokkal rendelkezett Gerjenben és egy kisebb kastéllyal, ami az 1860-1870-es években egy nagy dunai árvízben erősen megsérült. 1838-ban vette feleségül szentkatolnai Cseh Alojziát, akivel 8 gyermekük született. Köztük az előző bejegyzésemben szereplő György, táborszernagy, aki nőtlen volt és utód nélkül halt meg. Valamint István dédapja, ifj. Mádi-Kovács István (1849-1920), aki a megrongálódott régi kastély helyére építette a jelenlegi épületet, továbbá ekkor készült többek között a park, több nevezetes fával, teniszpályával, artézi kúttal, szobrokkal, méhessel, és a környező gazdasági és majorsági épületek is. Ezt követően a kastély és a környező gazdaság továbbra is a család birtokában volt és gazdálkodtak a területen. Mádi-Kovács Imre 1945-ig Tolna megye főispánja is a kastélyban élt és gazdálkodott családjával. A kastély a család több generációjának és több rokonsági fokon szolgált otthonául, míg 1949. március 5-én késő este két civil ruhás, fegyveres férfi zörgetett be és közölték, hogy reggel 6-ig hagyják el az épületet segítség igénybevétele nélkül, mert reggelre karhatalom fogja elfoglalni.