A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tolna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tolna. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 9., kedd

Gutai Kastély

 Gutai Kastély


Tolna és Fadd között található körülbelül fél úton, a Tolnai Északi Holtágtól pár méter távolságra az országút mellett. A kastélyt az agrárgazdálkodással foglalkozó Gutai család építtette, és a Fadd melletti Gutai-pusztán gazdálkodtak. Maga a család inkább Faddhoz köthető, ám a terület közigazgatásilag Tolnához tartozik. 1956-ot követően a megváltozott politikai és társadalmi helyzet következtében a kúria kikerül a Gutai család kezéből. A kastélyról és múltjáról elég nehéz információkat szerezni. Így emlékeimbe kell révednem és onnan előkaparni némi információt, melyek nem bizonyosan helytállóak. Feltételezésem szerint a bejárat felett szereplő évszám (1993) utalhat az utolsó tulajdonos által végzett felújítás dátumára. Ha jól emlékszem akkor ők egy félig svájci, félig magyar család voltak. És még gazdasági helyzetük engedte igen szép állapotban tartották fent a birtokot. A kastély szomszédságában elterülő réten még kis repülőgép pályát is kialakítottak. Aztán a családfő halálát követően gazdaságilag rosszabb idők köszöntöttek a családra így (emlékeim szerint) a 2000-es évek környékén elhagyták az ingatlant. A kastély információim szerint árverezés alá került, ezt követően árulták, hirdették is egyesek emlékei szerint 25, mások emlékei szerint 40 millió forintért. Továbbá földterületek is tartoztak anno a kastélyhoz amiket később feldarabolva árusítottak ki. Ilyen területek voltak az országút és a Tolnai holtág között elterülő területek is. Tehát a kastély cca. 2000-től üresen áll, és visz belőle ki mit ér. A képekhez érve láthatóvá válik hogy amit értékesnek véltek azt már elvitték, a bejárati kovácsoltvas kaput, a díszes korlátokat, stb. Ám ha még időben gazdára találna, számomra úgy tűnik hogy ez a kastély még nem szenvedett visszafordíthatatlan szerkezeti károkat. Most nyerjünk egy kis bepillantást a család egyik utolsó leszármazottjának életútjába, melyről a teol.hu tudósít.


2021. február 28., vasárnap

Az elmúlt pár hét képekben

Az elmúlt pár hét kirándulásai képekben


Az elmúlt időszakban főleg az elmúlt hétben csak villámkirándulásokra futotta az időmből. Így most ezeket a kis kiruccanásaim alkalmával készült képeket szedtem csokorba és osztom meg ebben a bejegyzésben. Azért a környezetet elnézve még igen csak a télben járunk, még ha az utóbbi napokban tavaszias időnk is volt. Próbáltam így nem csak a tájra, lévén az még nem túl színes és mutatós, hanem az állatvilágra koncentrálni. De sajnos ők is igen rejtett életet élnek ez idő tájt.

Ezek a képek február közepe, vége táján készültek mikor pár napra vékony jég borította állóvizeink felszínét.

2020. december 12., szombat

A tolnai kálvária kápolna és stációi

A tolnai Római katolikus Kálvária kápolna


A településen áthaladó főút mentén, az út felől támfallal határolt kisebb emelkedőn található a kápolna és a stációk. Említése elsõízben 1740-ben történik. Kapuváry leltárában egy tarka, vászonból készült antipendiumot említ, amely a Kálvária kápolnába való. Õ írja, hogy a második keresztjáró napon (áldozócsütörtök elõtti kedd) a körmenet a Kálváriára vonul, valamint általános szükség idején a könyörgõ körmenet.

 

2020. július 2., csütörtök

Nepomuki Szent János szobor (Tolna)

A tolnai Nepomuki Szent János szobrok

Mióta blog írásra adtam a fejem, próbálok nyitott szemmel járni. Olyan értelemben, hogy jártamban keltemben figyelem mi rejthet potenciális lehetőséget, mi szolgálhat egy újabb bejegyzésem témájául. A minap Tolna központjában jártam ügyintézés okán, mikor is elhaladtam az Árpád utca végénél lévő Nepomuki Szent János szobor mellett. Ekkor jött a gondolat, hogy pár kép, és egy rövid leírás erejéig megemlékeznék történetéről, és szorítsak neki pár bitet a blogomon. Tolna, Tolna megye névadó városa egykoron fontos dunai kikötő és halász város volt. Így egy íly mértékben a vízhez kötődő város esetében érthető hogy tolnán két szobrot is állítottak. A régebbi a Hősök terén áll, az újabb a volt tolnai révnél. A szobrok állítása a XVIII. század végén válik tömegessé, elsősorban a németek lakta falvakban. A XVIII. század végére azonban a magyar falvakban is elterjed. (Regöly, Báta) A XVIII. század végén Nepomuki Szent János volt a legnépszerűbb szent. Kultusza azonban a XIX. század elején hirtelen hanyatlani kezd. A XIX. század derekától már csak elvétve állítanak neki szobrot. (Sióagárd, tolnai rév). A kő keresztek állításnak szokása csak a XIX. század elején lett általános, és jobbára a falusi kőfaragó mesterek készítették ezeket az emlékeket. Baranya és Tolna német lakosságát zömmel a mecseknádasdi kőfaragók láthatták el keresztekkel, szobrokkal.