A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hód. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hód. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 19., szerda

Tengerszem, és a hódok pusztítása

Tengerszem


Kezdjük talán magával a tóval. Domboripuszta vagy ha úgy ismerősebb Dombori öregfalu közelében található az árvízvédelmi töltés Duna felőli, azaz nem mentesített oldalán. Ez főként azért érdekes mert ennek ellenére, vagy éppen a Duna közvetlen közelsége miatt többen itt építettek nyaralókat, házakat. Ennek megvan az a veszélye hogy magasabb vízállás, árvíz esetén ezeket az épületeket elárasztja a víz, viszont mikor ilyen probléma nem áll fen, akkor az itt lakók, nyaralóval rendelkezők, csodálatos természeti környezetben élhetnek, pihenhetnek. Most nézzük meg a tó, pontosabban tavak elnevezését, ugyanis jelen esetben egy csatornával összeköttetésben álló két tóról beszélünk. A tengerszem elnevezés itt egy kissé, hogy úgy mondjam tájidegen. Többnyire ugyanis a tengerszemek édesvizű kis hegyi tavakat takarnak melyek a felmelegedés hatására visszahúzódó gleccserek kárfülkéiben esetleg homlokmorénái, végmorénái mögött összegyűlt vizek. Ezeket általában tiszta vizük és emiatt gyakorta kék színük rokonítja a tengerrel. A wikipédia szerint a név a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas tótól eredeztethető. Ennek lengyel neve Morskie Oko, aminek magyar tükörfordítása Tengerszem. Nos, akárhogy is nézzük itt sem a hegyek, sem a gleccserek olvadásánál keletkező kárfülkék, sem a tiszta kék víz nem inspirálhatta a névadást. De leleményes ember a magyar, akkor is ha el kell nevezni valamit. Ez puszta feltételezés részemről, de arra tudok gondolni hogy az elnevezés hátterében meghúzódhatott az a gondolat is, hogy mély mint a tenger, lévén régebben nagy mélységeket tulajdonítottak ezeknek a tavaknak. Ám az ide látogató számára a fontos az hogy az itt álló két kis tó, és a duna közelsége festői környezetet biztosít az ide pihenni, kikapcsolódni járóknak. Teszik azt az itt felépített elég nívósnak ható nyaralók egyikében, vagy mint anno gyermekkorom messzeségében mi a családommal, sátorozva. Régebben nem volt ilyen fokú beépítettsége a tengerszemeknek, sem a Duna mentén található egyéb ártéri nyaralóövezeteknek.

Ez a kép átfogóan bemutatja a címben szereplő témákat.

2021. november 21., vasárnap

Szedresi Holt Sárvíz

A Szedresi Holt Sárvíz és tanösvény

A mostani bejegyzés alkalmával a Szedres határában található Holt-Sárvízet szeretném bemutatni. Megközelítése Szedrestől Medina felé haladva egy éles balkanyarban egy földútra jobbra letérve a legcélszerűbb. Azon kb. 600 m megtétele után érünk a parkolóhoz és a horgász egyesület kis faházához. Mi egy kellemes délutáni séta alkalmával jártuk körbe a vizet. Amit ajánlani tudok mindenkinek, mert egy informatív táblákkal szegélyezett és szép tanösvényen vezetett utunk még a tórendszer végére nem értünk. Maga a holtág megközelítőleg 14 ha. Az átlag vízmélység 1-1,5 m körüli, eléggé eliszapolódott a meder és sajnos (mint a képeken is látszódni fog) a vízutánpótlás sem megoldott. Kb. 2-2,5 km hosszan kanyarog ez a Szedresi-tó néven is ismert víz. Hajdanán az ősi Sárvíz egyik mellékága, majd holtága. Ennek a Holt-Sárvíznek egy részéből kezdték kialakítani a ma is ismert medret. A 70-es évek végén a szedresi horgászegyesület a helyi termelő szövetkezet segítségével kotorta ki a medret, azóta sem történt mederkotrás. Ekkor épült meg ugyancsak termelő szövetkezeti segítséggel a horgásztanya is, amely jelenleg a helyi horgász közösségi élet központja. Aszályos években vízszintje erősen lecsökkenhet. Partjait több híd is összeköti, a tó felső végét egybefüggő növénytakaró fedi. Felfedezésre váró, cserkelésre alkalmas horgászvíz mely a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része.