Séta a Bogyiszlói Holt-Duna partján

Bogyiszló, Holt-Duna

Ez a bejegyzés egy délutáni családi séta apropóján készült. Fontolgattuk merre menjünk kicsit csavarogni a családdal, ekkor jött az ötlet, hogy nézzük meg Bogyiszlón a holt-dunát. Könnyen megközelíthető, szép a partja, parkosított, egy jó része térkövezett, és kíváncsi voltam rá hogy áll most a víz helyzet. Sajnos, majd mint a képek tanúsítják is, a helyzet nem javult, sőt úgy tűnt még romlott is. A meder talán még nagyobb része volt szárazon, és nem úgy fest a helyzet hogy egy-egy csapadékos nap ezt meg fogja oldani. Nem is fejtegetném sokat a helyzet leírását, volt erről már egy bejegyzés blogomon itt. Beszéljenek inkább a képek.

Bogyiszlói Holt-Duna

Bogyiszlói Holt-Duna avagy a Hóduna vagy ahogy a helyiek talán a leggyakrabban utalnak rá, a Hóci

Ez a bejegyzés a katasztrófaturizmus jegyében született. Én még nem láttam a vizet ennyire elkeserítő állapotban. Bár egy helyi horgásszal beszélgetve kiderült hogy 2012-ben volt már hasonló állapotban a víz. Akkor sikekerült megoldást találni a helyzetre, reméljük most is megoldódik a vízutánpótlás kérdése. Ami alap esetben a falura hulló csapadékból, felszín alatti szivárgásból, belvízekből, valamint lehetőség szerint magas dunai vízállás esetén a Bogyiszlói főcsatornán és a Karaszi-foki zsilipen keresztül is lehetséges. Ám ezt is az előbb említett horgásztól tudtam meg, hogy a Duna felől csak már apadó víznél engedtek vizet a csatornán keresztül ami napok alatt ért a holtágig, ami idő alatt a Dunán is lehet hogy már elvonult a víz. Elmondása szerint jelenleg arról folynak tárgyalások, hogy egy rács beiktatásával mely felfogná a beáramló uszadékot lehetőséget teremtenének áradáskor is engedni vizet a Duna felől a csatornán. Én személy szerint szorítok hogy megoldást találjanak a jelenlegi helyzetre.

 

A Kenderáztató

 A Bogyiszlói Kenderáztató

Viszonylag hosszú idő után, most a Bogyiszló határában lévő kis kobolyához, kenderáztatóhoz invitállak titeket. Az elmúlt időszak bokros teendői miatt kevesebb időm jutott a blogra, konkrétan semmi, de a jövőben majd próbálom tartani a havi pár bejegyzést.

Most szép emlékű gyermekkorom sátorozós helyét látogattam meg. Milyen szép kamaszkori nyarakat töltöttünk itt, felidézni is örömteli. Na de nézzük meg kicsit jobban miről is áradozok. Ez a kis kobolya (kopolya) az árvízvédelmi töltés Duna felőli oldalán található közvetlen a töltés lábánál. Valamikor kender áztatásra használták ahonnan a neve is ered.

A kender érdes, szeldelt levelű, magasra növő, kétlaki rostnövény; rostjaiból a lenfonálnál durvább fonal készül. (Cannabis sativa). Magyarország legfontosabb háncsrosttartalmú ipari növénye, kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területet választanak. Őshazája Közép-Ázsia. Európába a népvándorlással jutott el. A magyarság már a honfoglalás előtt megismerte, fonaláért és olajos magváért termesztette. A Kárpát-medencében elsősorban a középső, a déli és a keleti területeken terjedt el. A kender (Cannabis, illetve Cannabis savita, azaz „hasznos kender”) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növény nemzetsége, illetve faja. Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Lágyszárú, egyéves általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Az egyik legősibb ipari növény, a rostjáért termesztettek. A magyarok is, már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.

Sió árvízkapu

Sió árvízkapu bemutatása

Ez alkalommal a Sió árvízkaput szeretném bemutatni, Keselyűsnél található a Gemenc kapujában. Sokan áthaladnak rajta, sokan kilátogatnak ide nézelődni, így gondoltam érdekes lehet. Maga az árvízkapu bemutatása nem lehetséges a Sió csatornával kapcsolatos pár információ nélkül. A Sió-csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan, a Mezőföld déli részén a Somogyi-dombság és a Hegyhát lankáinak szélén kanyarog, majd a Sárköz északi részén a Gemenci-erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél éri el a Dunát. Kilométerszelvényeinek a számozása a dunai torkolattól kezdődik. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/h lehet. A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip is nyitva van és a Balatonból vízeresztés történik. Alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Sió-vízrendszer (Zala, Balaton, Sió, Kapos, Sárvíz) együttes vízgyűjtő területe: 14.728 km2. A Sió-csatorna összeköttetést teremt a Balaton és Európa mintegy 9.000 km hosszú víziút rendszere között. A Sió-csatorna vízgyűjtő medre jelenleg szennyezett, növényzettel egyre nagyobb arányban benövő, elhanyagolt meder. Csak a Balatonból történő víz leeresztésével lehetne pillanatnyilag megoldani a hajózást, az öntözéses vízgazdálkodást, a halastavak időnkénti vízzel történő feltöltését. 1990-ben a hajózhatóság javítása érdekében már készültek tervek, mely alapján kb. 4 zsilippel a 16 méter szintkülönbség a Balaton és a Duna-torok között kiküszöbölhető lehetne és a csatorna folyamatosan hajózható lenne. Siófoknál a személyhajó kikötőben található a vízeresztő zsilip, mely segítségével lehet a vízeresztést végezni. A hajózsilip a siófoki teherkikötőből nyílik. A két siófoki zsilip utáni csatornaszakaszok 150 m után egyesülnek közös mederbe. A Duna torkolat előtt 2,7 km-re található az árvízkapu, mely tulajdonképpen egy vízleeresztő zsilipből és egy hajózsilipből áll, de fő feladata a Duna visszaduzzasztó hatásának megelőzése, illetve a csatorna védelme a dunai árvizektől.

Az elmúlt pár hét képekben

Az elmúlt pár hét kirándulásai képekben

Az elmúlt időszakban főleg az elmúlt hétben csak villámkirándulásokra futotta az időmből. Így most ezeket a kis kiruccanásaim alkalmával készült képeket szedtem csokorba és osztom meg ebben a bejegyzésben. Azért a környezetet elnézve még igen csak a télben járunk, még ha az utóbbi napokban tavaszias időnk is volt. Próbáltam így nem csak a tájra, lévén az még nem túl színes és mutatós, hanem az állatvilágra koncentrálni. De sajnos ők is igen rejtett életet élnek ez idő tájt.

Ezek a képek február közepe, vége táján készültek mikor pár napra vékony jég borította állóvizeink felszínét.

A Dunai árhullám és hatásai

Villámlátogatás Keselyűsben, a Dunán, és a környező holtágakon

Mostani kiruccanásom apropója a Dunán épp levonulóban lévő áradás. Két alkalommal munkából hazafelé tartva beiktatva egy-egy kis kerülőt voltam megtekinteni az áradás hatásait. Nem nagy áradásról beszélünk dunai viszonylatban, előfordulnak ettől jóval nagyobb árvizek is. Pusztán kíváncsi voltam jelenleg milyen a vízhelyzet, ill. mely más vizek vízállására van hatással. Ilyenkor szoktak a környező holtágak, csatornák vízutánpótlást kapni.

Kutyatanyai rév

Kutyatanyai rév, azaz a Bogyiszlói rév

Valaha itt a Tolnai Holt Duna, pontosabban a fúvatás, vagy szakítás meghosszabbított vonalában az élő Duna folyt. A mellékelt térképeken látható. Majd később a folyószabályozásoknak köszönhetően, a Bogyiszlói átvágással a Duna fő medre keletre tolódott. Később a Sárvíz, majd a Sió vize folyt az egykori Duna medrében. A Kutyatanyai rév, néhol említik Gógai révként is, megint máshol Bogyiszlói révként, volt hivatott a Bogyiszló-Szekszárd útvonalat összekötni. Ezen keresztül hordták portékáikat a bogyiszlóiak a Szekszárdi vásárba, piacra. Továbbá a közeli erdőségeken kitermelt faanyag szállítására is szolgált. A Duna idejében vélhetően még nagyobb jelentőséggel bírhatott. A dunai átkelést csak kompok szolgálták, az árvizek, jégzajlások, esetenként a Duna jegének beállásától függően. Később a Sión még jó darabig járt a komp, viszont arra vonatkozóan nehezen találni írásos emléket az interneten, hogy pontosan meddig is működött, ill. mi lett az ott lévő épületek sorsa.

Kasztó, őstölgyes

Kasztó, avagy a bogyiszlói őstölgyes legelő és vándorló fái

Kasztó, Erdélyben egy falu neve, de Bogyiszló határában a Dunára vezető út mellett található őstölgyest, fáslegelőt is e névvel illetik. Az elnevezést kicsit körüljárva a falu kapcsán megtudhatjuk, hogy Kiss Lajos (nyelvész, szlavista, a névtan terén is a nyelvtan kiemelkedő alakja) szerint a német Kast(Tölgy) és az Au(berek) szavak összetételéből való. A legelő mélyebb részén csapadékosabb években időszakos tavacska alakul ki, és a terület uralkodó fái a tölgyek. Ezek alapján azt gondolom az elnevezés (Tölgy berek) elég leíró jellegű. Az ilyen és ehhez hasonló fáslegelők többnyire az alföldön, és folyóink mentén voltak jellemzők. És erre majd később vissza is utalunk, mikor azt tárgyaljuk mért is "vándorlók" azok a fák.

Bogyiszlói orchideás erdő

Barangolás a bogyiszlói orchideás erdőben

Az orchidea szó hallatán sokan az egzotikus trópusi esőerdőkben, fákon növő és a virágboltok polcain díszelgő, drága pénzért megvásárolható (áldozva az exkluzivitás oltárán) kétségkívül tetszetős lepkeorchideákra gondolnak. De ha úgy nézzük, hogy az orcideafélék rendelkeznek a legtöbb fajjal a növényvilágban, akkor már nem is olyan meglepő hogy közvetlen környezetünkben is több az orchideák rendjébe, és a kosborfélék családjába tartozó fajt fellelhetünk.

Bogyiszló, Fűzóriás

 Villám látogatás az öreg fűznél

Volt egy kis szabadidőm leugrottam kicsit vallatni a vizet. Mondanom sem kell a halak nem a reményeimnek megfelelően ettek. De ha már így alakult, jártam egyet a határban. Bogyiszló alatt a Herem(fok) egykori medrében keltem útnak a töltéstől letérve. A nyomok arra utaltak hogy nem csak én használom a medret út gyanánt. A Duna árterében és annak közvetlen közelében járva mostanában egyre gyakrabban látom motorok vagy quadok nyomait, kitaposott csapásait. 

Az egykori medret egy darabig mind két oldalról fák szegélyezik.

Bogyiszló, Dalocsa, Homokbánya

Az eredeti célpont kutyasétáltatás apropóján a homokbányatavak voltak, aztán ahogy az lenni szokott egy kis tekergéssel zártunk a környéken.

A csapat.