Nabu Tekergő blogja: Sió árvízkapu

Sió árvízkapu bemutatása

Ez alkalommal a Sió árvízkaput szeretném bemutatni, Keselyűsnél található a Gemenc kapujában. Sokan áthaladnak rajta, sokan kilátogatnak ide nézelődni, így gondoltam érdekes lehet. Maga az árvízkapu bemutatása nem lehetséges a Sió csatornával kapcsolatos pár információ nélkül. A Sió-csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan, a Mezőföld déli részén a Somogyi-dombság és a Hegyhát lankáinak szélén kanyarog, majd a Sárköz északi részén a Gemenci-erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél éri el a Dunát. Kilométerszelvényeinek a számozása a dunai torkolattól kezdődik. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/h lehet. A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip is nyitva van és a Balatonból vízeresztés történik. Alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Sió-vízrendszer (Zala, Balaton, Sió, Kapos, Sárvíz) együttes vízgyűjtő területe: 14.728 km2. A Sió-csatorna összeköttetést teremt a Balaton és Európa mintegy 9.000 km hosszú víziút rendszere között. A Sió-csatorna vízgyűjtő medre jelenleg szennyezett, növényzettel egyre nagyobb arányban benövő, elhanyagolt meder. Csak a Balatonból történő víz leeresztésével lehetne pillanatnyilag megoldani a hajózást, az öntözéses vízgazdálkodást, a halastavak időnkénti vízzel történő feltöltését. 1990-ben a hajózhatóság javítása érdekében már készültek tervek, mely alapján kb. 4 zsilippel a 16 méter szintkülönbség a Balaton és a Duna-torok között kiküszöbölhető lehetne és a csatorna folyamatosan hajózható lenne. Siófoknál a személyhajó kikötőben található a vízeresztő zsilip, mely segítségével lehet a vízeresztést végezni. A hajózsilip a siófoki teherkikötőből nyílik. A két siófoki zsilip utáni csatornaszakaszok 150 m után egyesülnek közös mederbe. A Duna torkolat előtt 2,7 km-re található az árvízkapu, mely tulajdonképpen egy vízleeresztő zsilipből és egy hajózsilipből áll, de fő feladata a Duna visszaduzzasztó hatásának megelőzése, illetve a csatorna védelme a dunai árvizektől.

A 17-18. században a csatorna szűk méretekkel alakult ki, majd 1935-ben hidakkal ellátva készült el egészében. A Balatonban a víz mennyisége függ a tározható térfogattól és itt lép előtérbe a Sió, mint vízfelesleg levezető. Koncepció terv készült a csatornázásra, lépcsőzésre 6 db műtárgyal. Az 1947-ben elkészült új Siófoki lépcső után a torkolati mű építését határozták el, így került sor a megépítésre 1968-1974 években. A Sió-torkolat rendezéséhez, az árvízkapu építéséhez nagy lendületet adott az 1956-os márciusi jeges, és az 1965-ös rendkívüli nyári árvíz, amely megmutatta az árvízvédelem gyenge pontjait. A létesítmény a Duna felé árvízkapu, a Sió felé duzzasztóként működik. A megvalósítás nyomán nem teljesedett be minden elvárás. A természetvédelem és ökológiai szempont felértékelődése azonban új szerepet kölcsönzött a műnek. Duzzasztással lehetőséget nyújt a holtágak vízpótlására. Rövidebb dunai árvíz esetén a magas vízszint kizárásával a Duna–Dráva Nemzeti Park területén árvízkor is biztosíthatók a vadak életfeltételei. A torkolati mű a Dunától mintegy 3 km-re épült meg mederátvágásban. A műtárgyhoz csatlakozik az 1,777 km hosszú kereszttöltés, ami egyben árvízvédelmi töltés is. Megközelítéséhez bekötőtöltés épült. A torkolati műtárgy 13,5 m szabadnyílású duzzasztóműből és 13,5x95 m hasznos alapterületű hajózsilipből áll. Az árvédelmi töltés tengelyében a duzzasztómű felett vasbeton híd, a hajózsilip felett acélszerkezetű billenőhíd épült, amelyeket elektromos vezérlésű olajhidraulikus mozgatóberendezésekkel működtettek. A középső pillérre építették a vezérlőtornyot, a jobb oldali pillérben angolnafogót alakítottak ki, melyet nem használtak és az évek során megszüntetésre is került. A megszüntetett angolnafogó helyén vízerőmű épült, mely a folyamatosan fennálló duzzasztott 3 m körüli vízszintkülönbség miatt lezúduló víz által meghajtott turbina révén alkalmas villamosenergia termelésére. A műtárgyhoz csatlakozó felvízi és alvízi öblözetben cölöpös kialakítású mólók és vezetőművek, valamint 60 m hosszú merülőfal épült. A torkolati munkákkal egy időben (1971-ben) a Siót átlagosan 60 cm-t mélyítették, a partvonal szegélyét 46 méterre szélesítették, és az 50 m3/sec-ra csökkent kapacitás helyett 80 m3/sec vízhozam fogadására tették alkalmassá. Nagy nehézséget, kárt és költséget okozott az 1972-ben a Kapos-Sió-Sárvíz térségében kialakult árhullám, mely elöntötte az árteret, a Sió-csatorna hét, a Sárvíz tizennégy helyen szakította át a töltéseket. Az első hajók 1973. október 23-án haladtak át az új hajózsilipen. A torkolati mű ünnepélyes átadására 1974. május 31-én került sor. A tervek szerint rendeltetése több célú, az egyik hogy a Dunai jeges árvizeket kizárja a Sióból. Valamint állandó hajózási vízszint biztosítása a kb 20-25 fkm-re lévő Sióagárdig, és a hajózási célú Balatoni vízeresztések vízszükségletének csökkentése (10-40mil m3 alkalmanként). Hajók számára téli menedékhely kialakítása és Szekszárdi kikötő létesítése, lehetőségének biztosítása, vízigényes ipar telepítésének lehetősége, továbbá az öntözővíz tározás. Alkalmas 1500 tonnás uszájok átzsilipelésére. A tervezés, előkészítés 4 változatot dolgozott ki, amelyekből megvalósításra a legnagyobb került. Kis mintán az áramlási viszonyokat a VITUKI kisérletezte ki. Egyéb a projekthez köthető megvalósult létesítmények az árvízvédelmi töltés, rajta üzemi út, folyó átvágási szakasz kialakítás, és lakótelep.

A műtárgy kettős U- szelvényű, 124 méter hosszban diletáció nélkül. A hajózsilip 13,5*95 m, a duzzasztó 13,5 m széles, szegmenselzárással. A hajózsilip alsó főjében két elzárás van, támkapukkal, az egyik a hajózás céljaira, a másik a jeges árvizek kizárására. Az alsó főben merülő kapu van két oldali vízzárással. A hajózsilip töltését, ürítését megkerülő csatornák biztosítják. A magas vízállás melletti hajózást billenő híd teszi lehetővé. A zárszerkezetek mozgatását elektromos vezérlésű olajhidraulika biztosítja, automatikus üzemmel is. Angolna fogót a D-i pillérbe építették be, fényzárral, felfogó kosárral ellátva. (Ez itt nem volt használatban, így meg is szüntették.)

A mólók cölöpös rendszerűek, előre gyártott járdaelemekkel, korláttal, bakokkal. A vízláda tölcséresen kitágul s ez kedvezőtlen hordaléklerakódást okoz a mű közelében. Mederpartok a mű környékén kőburkolatot kaptak a sebességnövekedés miatt. A felvízi középmóló mozgó kötényfallal van ellátva, a keresztirányú áramlások csillapítására. A technológiai berendezések a pillérekbe kerültek, legbonyolultabb az alsó főben van, innen mozgatják a támkapukat, szegmenseket, billenőhidat, csatornatiltókat, angolnafogót, és itt vannak átvezetve a meder alatti kábelek is. A vezérlőtorony vasbeton körgyűrű váz, két helysége van(villamos elosztó és vezérlőszoba), a közlekedés orsólépcsőn történik.

Építési fázisok:

Az 5000 m2 területű munkagödör árvédelmi töltés védelme alatt készült, amely védte a felvonulási létesítményeket is. Víztelenítés 53 csőkútban elhelyezett búvárszivattyúkkal történt(egyenként 700 l/perc teljesítménnyel), a szükséges 2,5 évig kifogástalanul működtek. Átlagban mintegy kettő harmada üzemelt. A körtöltés a munkagödör szárazon kitermelhető anyagából készült el. A műtárgyba beépített beton 22 000 m3, a megmozgatott föld 1,5 millió m3, az acélszerkezet súlya 570 t. A szegmens elzáró célja a jeges árvíz kirekesztése a Sióból, duzzasztási szinttartás, Sió-árvizek lebocsátása, uszadék, jégleeresztése. Szerkezete szekrény keresztmetszetű főtartós tábla. Téli összefagyások megakadályozására melegvíz főtést alkalmaznak. A hajózsilip az áthajózást biztosítja és 140 m3/sec fölött az árvíz levezetésében részt vesz, kirekeszti a Duna jegét a Sióból. Az árvízi támkapuval lehetségessé válik magasabb Duna-vízállás mellett is az áthajózás. A merülő kapu lehetővé teszi az árvizek átbuktatását. Mozgatása 6,5 m hosszú, függőleges olajhidraulikus hengerekkel történik. Ideiglenes elzárásokat két irányú vízzárást biztosító betétgerendák oldják meg. Mozgatásuk bakdaruval, közlekedőhidakkal történik. Bekerülési költsége 350 millió forint volt. Manapság átlagosan évi 4-6 hajó átzsilipelése történik, valamint esetenként a Gemenc zrt. által szervezett kenutúrák kerülnek átzsilipelésre. 2014-ben európai uniós támogatással felújították, részben kicserélték az acélszerkezeteket, valamint megújult az üzemirányítási épület is, amely a jövőben árvízvédelmi központként is használható lesz. A jövőbeni tervek közt szerepelnek újabb beruházások az árvízkapu felvízi oldalának kapcsán. A Sió árvízkapu műtárgynál gyakori probléma, hogy az uszadék fák veszélyeztetik a hajózsilip felvízi szerkezetét. A fejlesztések révén az esetleges nagyobb hozamú eresztések emelhetik, ezen károk előfordulásának valószínűségét, ami szükségessé teszi az osztófal rekonstrukcióját. Az osztófal fő szerkezete acélszerkezetű. A tartókeretek melegen hengerelt szelvényekből készülnek. Az egyedi gyártmányok csavaros kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ehhez a keretszerkezethez kerülnek rögzítésre a fa pallók szintén csavar kötéssel. A pallók vastagsága 7,5 cm, anyaguk gyalult vörösfenyő. Továbbá a Sió Árvízkapu feletti részének helyreállítása és rendezése is szükségszerű uszadékterelőmű építése révén. Valamint a Sió csatorna egész hosszában különböző munkálatok indulnak, akár a meder, akár a töltés rendezése kapcsán. Kíváncsian várjuk a munkálatok végkimenetelét.