Schlossberg

Schlosberg-i kilátó és templomrom

Mecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számít. Most egy késő gótikus temlplomromhoz és kilátóhoz kaluzolnálak el titeket melyek a település fölé tornyosuló Schlossbergnek nevezett dombon (Várhegyen) láthatóak. A megye vasúthálózata a települést messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő. Köszönhetően a rajta áthaladó 6-os számú főútnak. A mai Mecseknádasd (korábban Nádasd) területén három falu: Alsónádasd, Felsőnádasd és Kisnádasd helyezkedett el. A település neve onnan eredeztethető, hogy a hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg-patak vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.

Sombereki pusztatemplom

 Sombereki templomrom

Somberek (németül Schomberg, szerbül Šumberak, Šumbrig) község Baranya megye keleti részén terül el. A megyeszékhelytől, Pécstől keletre fekszik, tőle való távolsága 45-50 km. A Baranyai-dombság egyik településeként Mohács város vonzáskörzetéhez tartozik, attól 12 km-re. Az 56-os közlekedési útról, ennek is a Mohács – Szekszárdi szakaszán, a Csele patak mellett, pontosan a II. Lajos emlékműnél szemben egy 6 km hosszú, kanyargós út vezet Somberek község felé. A lágy ívelésű dombok között, a Csele patak és a Bozsok-bári malomárok szinte körbe ölelik a községet. Gondozott falu, szelíd, szép, lankás dunántúli táj.

Somberek környékének legrégebbi régészeti leletei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban találhatóak. A vidék az emberek által folyamatosan lakott település, így gyakran fordul elő, hogy az eke rómakori emlékeket fordít ki a földből. Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. század elejéig Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a község. A falu első írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni.