Nabu Tekergő blogja: Sombereki pusztatemplom

Sombereki templomrom

Somberek (németül Schomberg, szerbül Šumberak, Šumbrig) község Baranya megye keleti részén terül el. A megyeszékhelytől, Pécstől keletre fekszik, tőle való távolsága 45-50 km. A Baranyai-dombság egyik településeként Mohács város vonzáskörzetéhez tartozik, attól 12 km-re. Az 56-os közlekedési útról, ennek is a Mohács – Szekszárdi szakaszán, a Csele patak mellett, pontosan a II. Lajos emlékműnél szemben egy 6 km hosszú, kanyargós út vezet Somberek község felé. A lágy ívelésű dombok között, a Csele patak és a Bozsok-bári malomárok szinte körbe ölelik a községet. Gondozott falu, szelíd, szép, lankás dunántúli táj.

Somberek környékének legrégebbi régészeti leletei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban találhatóak. A vidék az emberek által folyamatosan lakott település, így gyakran fordul elő, hogy az eke rómakori emlékeket fordít ki a földből. Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. század elejéig Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a község. A falu első írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni.

Somberek nevét, a történelem folyamán többféleképpen írták, s a falunév valószínűleg a som növényre, valamint a sombokrokkal benőtt cserjés helyre utal. Az 1526-ban bekövetkezett a törökök elleni mohácsi csatavesztés után a lakók elmenekültek, de később a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. A török megszállás alatt szerb lakosok is települtek be a községbe. Magyar lakói, fizettek adót a töröknek, a magyar földesúr is kivetette a neki járó adót, és a szigetvári várnak is adóztak. A hadjárat során elnéptelenedett magyarországi falvakba új adózókat akartak telepíteni. Az 1683-as Bécs elleni sikertelen ostrom után megkezdődött a török Magyarországról való kiűzése is. Somberek és környéke újra a felvonuló hadak útvonalába esett, s így az itt lakók ismét elbujdostak, vagy szenvedtek. 1732-ben a falu a Sauska család birtokába került. A török hódoltság után az új fölbirtokosok a lakatlan, illetve a gyéren lakott településeket, vidékeket igyekeztek benépesíteni. A németség Somberekre költözése 1745-ben kezdődött.

A Somberek és Görcsönydoboka között található templomrom egy elpusztult falu vagy apátság templomának maradványa. Műemléki védelem alatt áll a XV. századi, gótikus templomrom. Némelyek szerint e templom rom táján állott valaha Cselefalva. A szerb adatközlők az építkezés módjából török dzsámi, ill. erőd romjának tekintik. Több legenda is fűződik a romhoz, pl: A török idők előtt itt terült el Somberek. Vagy, egy szerb legenda szerint: Egy német ember, akinek szőleje közepén állt a rom, bontani kezdte, de mindannyiszor elhullott egy-egy állata. Végre azt javasolták, hagyja abba, mire az állathullás megszűnt.

A rom hovatartozásáról több feltételezést olvashatunk (Zebegény falu, Horpács falu, Somberek középkori helye) a legvalószínűbbnek azt tarthatjuk, hogy ennek a zebegényi apátságnak egyik épülete lehetett. Helyi elnevezései: Török templom, Öreg templom, Török vár

A Sombereket Görcsönydobokával összekötő földesútron a szántás kellős közepén egy körbeszántott területen találjuk az egykori templom romjait, mely a sárga sáv jelzéstől kb. 250 m-re található. A rom az útról is jól látszik, de tábla is jelzi a letérés irányát. Mára már csak két falrészlet maradt fent. A földben még láthtók tégladarabok, de a javát a helyiek szét hordták. Nem könnyű megközelíteni: ősszel és télen a sár, nyáron a kukoricasorok nehezítik meg az idejutást.