Sió árvízkapu

Sió árvízkapu bemutatása

Ez alkalommal a Sió árvízkaput szeretném bemutatni, Keselyűsnél található a Gemenc kapujában. Sokan áthaladnak rajta, sokan kilátogatnak ide nézelődni, így gondoltam érdekes lehet. Maga az árvízkapu bemutatása nem lehetséges a Sió csatornával kapcsolatos pár információ nélkül. A Sió-csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan, a Mezőföld déli részén a Somogyi-dombság és a Hegyhát lankáinak szélén kanyarog, majd a Sárköz északi részén a Gemenci-erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél éri el a Dunát. Kilométerszelvényeinek a számozása a dunai torkolattól kezdődik. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/h lehet. A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip is nyitva van és a Balatonból vízeresztés történik. Alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Sió-vízrendszer (Zala, Balaton, Sió, Kapos, Sárvíz) együttes vízgyűjtő területe: 14.728 km2. A Sió-csatorna összeköttetést teremt a Balaton és Európa mintegy 9.000 km hosszú víziút rendszere között. A Sió-csatorna vízgyűjtő medre jelenleg szennyezett, növényzettel egyre nagyobb arányban benövő, elhanyagolt meder. Csak a Balatonból történő víz leeresztésével lehetne pillanatnyilag megoldani a hajózást, az öntözéses vízgazdálkodást, a halastavak időnkénti vízzel történő feltöltését. 1990-ben a hajózhatóság javítása érdekében már készültek tervek, mely alapján kb. 4 zsilippel a 16 méter szintkülönbség a Balaton és a Duna-torok között kiküszöbölhető lehetne és a csatorna folyamatosan hajózható lenne. Siófoknál a személyhajó kikötőben található a vízeresztő zsilip, mely segítségével lehet a vízeresztést végezni. A hajózsilip a siófoki teherkikötőből nyílik. A két siófoki zsilip utáni csatornaszakaszok 150 m után egyesülnek közös mederbe. A Duna torkolat előtt 2,7 km-re található az árvízkapu, mely tulajdonképpen egy vízleeresztő zsilipből és egy hajózsilipből áll, de fő feladata a Duna visszaduzzasztó hatásának megelőzése, illetve a csatorna védelme a dunai árvizektől.

Szedresi Tarkasáfrányos

A szedresi sziget

A szedresi tarka sáfrányos 1987-ben, mintegy 59-ha-on került országos jelentőségű védelem alá. A védett terület a löszoldal előterében elterülő nedves kaszálókkal együtt 1999-ben beleolvadt a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetbe, így mára 116 hara növekedett kiterjedése. A népnyelv mint sok más helyen, vizes, mocsaras, lecsapolt területeket, ezt is, itt is, szigetnek hívta és hívja. Az ősi Sárvíz által kimosott löszplatókat pedig Cukordomb néven ismeri, amelynek eredete a homályba vész. A terület elősorban az itt található tarka sáfrány (Crocus reticulatus) közel tízezres állománya miatt került védelem alá. A sáfrány termőhelyét a valamikor széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba, ahol a növény kb. másfél kilóméternyi hosszban virágzik. Hazai sáfrányfajaink a jégkorszak után, a környező mgashegységekből ereszkedtek a Kárpát-medencébe, kivételt képez ezek közül a tarka sáfrány, melynek őshazája a Fekete, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Hanzánkban eredeti termőhelyei a homoki és lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekeben találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Gutai Kastély

 Gutai Kastély

Tolna és Fadd között található körülbelül fél úton, a Tolnai Északi Holtágtól pár méter távolságra az országút mellett. A kastélyt az agrárgazdálkodással foglalkozó Gutai család építtette, és a Fadd melletti Gutai-pusztán gazdálkodtak. Maga a család inkább Faddhoz köthető, ám a terület közigazgatásilag Tolnához tartozik. 1956-ot követően a megváltozott politikai és társadalmi helyzet következtében a kúria kikerül a Gutai család kezéből. A kastélyról és múltjáról elég nehéz információkat szerezni. Így emlékeimbe kell révednem és onnan előkaparni némi információt, melyek nem bizonyosan helytállóak. Feltételezésem szerint a bejárat felett szereplő évszám (1993) utalhat az utolsó tulajdonos által végzett felújítás dátumára. Ha jól emlékszem akkor ők egy félig svájci, félig magyar család voltak. És még gazdasági helyzetük engedte igen szép állapotban tartották fent a birtokot. A kastély szomszédságában elterülő réten még kis repülőgép pályát is kialakítottak. Aztán a családfő halálát követően gazdaságilag rosszabb idők köszöntöttek a családra így (emlékeim szerint) a 2000-es évek környékén elhagyták az ingatlant. A kastély információim szerint árverezés alá került, ezt követően árulták, hirdették is egyesek emlékei szerint 25, mások emlékei szerint 40 millió forintért. Továbbá földterületek is tartoztak anno a kastélyhoz amiket később feldarabolva árusítottak ki. Ilyen területek voltak az országút és a Tolnai holtág között elterülő területek is. Tehát a kastély cca. 2000-től üresen áll, és visz belőle ki mit ér. A képekhez érve láthatóvá válik hogy amit értékesnek véltek azt már elvitték, a bejárati kovácsoltvas kaput, a díszes korlátokat, stb. Ám ha még időben gazdára találna, számomra úgy tűnik hogy ez a kastély még nem szenvedett visszafordíthatatlan szerkezeti károkat. Most nyerjünk egy kis bepillantást a család egyik utolsó leszármazottjának életútjába, melyről a teol.hu tudósít.