2021. március 21., vasárnap

Szedresi Tarkasáfrányos

A szedresi sziget


A szedresi tarka sáfrányos 1987-ben, mintegy 59-ha-on került országos jelentőségű védelem alá. A védett terület a löszoldal előterében elterülő nedves kaszálókkal együtt 1999-ben beleolvadt a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetbe, így mára 116 hara növekedett kiterjedése. A népnyelv mint sok más helyen, vizes, mocsaras, lecsapolt területeket, ezt is, itt is, szigetnek hívta és hívja. Az ősi Sárvíz által kimosott löszplatókat pedig Cukordomb néven ismeri, amelynek eredete a homályba vész. A terület elősorban az itt található tarka sáfrány (Crocus reticulatus) közel tízezres állománya miatt került védelem alá. A sáfrány termőhelyét a valamikor széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba, ahol a növény kb. másfél kilóméternyi hosszban virágzik. Hazai sáfrányfajaink a jégkorszak után, a környező mgashegységekből ereszkedtek a Kárpát-medencébe, kivételt képez ezek közül a tarka sáfrány, melynek őshazája a Fekete, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Hanzánkban eredeti termőhelyei a homoki és lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekeben találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.


A nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik. A 4-10 cm -es apró termetű növény sokszor már február közepén előbújik, és akár március végéig elhúzódhat a virágzás. Megjelenésében nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető hagymagumós évelő növény.  Virágai hosszúkás-harang alakúak, fehér vagy halványibolya színűek, a külső lepelcimpáikon 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík található. E bélyeg jól elkülöníti vadon termő és kerti kultúrába vett rokonaitól is. A lepellevelek közül kiálló bibe vékony, bunkóalakú, narancssárga. Porzói sárgák. Termése háromrekeszű tok, hengeres vagy orsó alakú, csúcsán rövid csőrben végződik. Tőállású levelei csak néhány mm szélesek és a nemzetségre jellemzően fehéres középerűek. Laza, humuszos, homokos-löszös altalajú tölgyesekben, gyepekben, sztyepplejtőkön valamint az ide telepített akácosokban él. Hazánkban éri el elterjedésének ÉNy-i határát. Előfordulásait a Mezőföld és a Duna-Tisza köze déli részének néhány pontjáról, valamint Debrecen környékéről ismerjük. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén Siófok közelében található kisebb állománya.
A tarkasáfrány virágzása után bújik elő egyik legszebb tavaszi növényünk, a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis). Aranysárga virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet. A száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön érzi jól magát, csakúgy, mint a nyáron elszórt telepekben virágzó selymes boglárka (Ranunculus illyricus). A 30-50 cm magas növény virágai sárgák, levelei, szára ezüstösen selymesek, rányomott szőrűek.
A 15-20 méter magas partoldal előterében elterülő nedves gyepen, és a terület déli végén található fűz és zsombék lápon fordul elő a kecses megjelenésű fátyolos nőszirom (Iris spuria). A földön költ a panaszos hangú bíbic (Vanellus vanellus), és a fokozottan védett, ritkán látható haris (Crex crex). Ragadozó madarak közül leggyakrabban az egerészölyvet figyelhetjük meg, amint a régi medertörés felett felszálló légáramlatokat lovagolja meg. A nedves gyepek, sásos-nádasos területek felett a lassú, billegő röptű barna rétihéja (Circus aeruginosus) is sokszor látható vadászat közben. Ritkán, de a fokozottan védett kerecsen sólyom (Falco cherrug) is fel-feltűnik a védett területen.


A 63-as út melett található információs táblák.


A táblán szereplő leírást forrásként használtam.

Az információs táblán képekkel illusztrálva is bemutatják az itt fellelhető védett növényeket és állatokat.






Egy kisebb sétával a löszfalhoz érhetünk.

Alattunk terül el az Ős Sárvíz völgye.

Szép kilátás tárul elénk Szedres irányába is.

A falu és annak temploma is jól kivehető innen.

Háttérben a medinai radarállomás.

A NATO radar közelebbről.

A löszfal szélén szemlélődve megpillantottam az első, bár már elmúló félben lévő idei tarka sáfrányom.

Tőle nem messze, szintén a fal tetején láttam meg a terület egyik másik védett virágját, a tavaszi héricset virágozni.

Úgy fest szerencsés időpontban érkeztem, hogy egy alkalommal több virágot is sikerült elcsípnem.













Előttünk fekszik az Ős-Sárvíz medre.

Itt beigazolódott elgondolásom, és nagyobb számban találok tarka sáfrányt.











Valaki elhagyott valamit. Fácánra tippelek.

Az oldalban foltokban találhatunk fás területeket.

A réten most is találhatók mélyebben fekvő, vizenyősebb területek.

A volt meder környékét benőtte a nád. Háttérben a cukordomb.




A falu felőli oldalon is található egy információs tábla.


Egy gémes kút.

A falu felé tartva még egy Fekete rigót sikerült elcsípnem táplálkozás közben.


Itt található a terület. 46.46094182364211, 18.688096950483292


Forrás: kincsestolnamegye.hu, bfnp.hu 

1 megjegyzés:

  1. Kedves Uram!
    Szeretném felvenni Önnel a kapcsolatot a gerjeni Madi-Kovács kastéllyal kapcsolatban.
    1945-49 között személyes érintetségem miatt érdekel a helyről rendelkezésére álló ismeretek. A személyes ismereteimet pedig szíveen megosztom Önnel.
    Üdvözlettel
    Sütő-Nagy István sutonagy.istvan@gmail.com

    VálaszTörlés