Bartal-kúria

 A faddi Bartal kastély

A múlt hónapban mutattam be a Faddi Holt-Dunát és a Tolnai Északi Felső Holtágat összekötő csatornát, valamint a Fadd határában álló emlékművet, obeliszket, melyek a Bartal család nevéhez köthetőek. Így azt gondoltam ez alkalommal a Fadd településen található családi kúriát mutatom be pár fotóval. Szomorú látvány a település központjában álló kastélyt kihasználatlanul és elhagyatottan látni. Nézzük meg a család miként köthető Faddhoz, valamint a család faddi ágának rövid leírását.

A Bartalok Fadd település, a vármegye és az ország életében is jelentős szerepet játszottak. Nemesi címet és birtokot a család az 1240-es években IV. Béla királytól kapott. Ősi birtokaik a csallóközi Beleháza és kikarcsa környékén voltak. A faddi birtokot id. Bartal György 1837- ben V. Ferdinánd királytól kapta utolsó közvetlen királyi donációként (amiért fizetni is kellet). György jogot végzett. 1848 márciusában az ún. állami konferencia tagja lesz, Ferenc-Károly és Lajos főhercegek, István nádor, gróf Batthyányi, Széchenyi, Deák és báró Eötvös és Szőgyén alkancellár társaságában. Az új törvények kidolgozása a fő feladatuk. Ezen belül a felelős magyar minisztérium felállításáról szóló törvény kidolgozása csaknem kizárólag az ő munkája. 1848 májusában a király a közös ügyek minisztérium államtanácsosává és első osztályfőnökévé nevezi ki, a miniszter lemondása után (rövid időre) a minisztérium vezetője lett. 1848 novemberében azonban a hadi helyzet miatt herceg Windischgrätz kiutasítja Bécsből. Visszavonul damazéri birtokára, ahol haláláig él. Jelentős jogtörténeti munkákat ír. 1875-ös halála után az etrekarcsai családi kriptába temetik.

A faddi birtokot az 1840-es évektől id. György fia, ifj . Bartal György (szül.: 1820) kezelésére bízza, aki Faddra is költözik. 1842 novemberében ügyvédi oklevelet is szerez. 1846 végén gróf Apponyi György kancellár óhajára Bécsben a magyar udvari kancellárián lép szolgálatba, de ő visszavágyik a megyei életbe és 1847 végén vissza is tér a megyébe. 1849-ben követi Kossuth kormányát Debrecenbe. Világos előtt Kossuth egy kedvezőbb fegyverletétel reményében tárgyalni küldi Aradra (Bezerédjvel). Ezért a bukás után pár hónapra börtönbe kerül. Szabadulása után Faddra vonul vissza, de közben folyik ellene a felségárulási vizsgálat. Végül 1850. június 28-án felmentik, visszakapja faddi birtokát is. 1852-ban nőül veszi bonyhádi Perczel Erzsébetet. Gyermekük sajnos nem születik, ezért a bő gyermekáldással megáldott, száműzetésben élő Perczel Mór tábornok (és sógor) egyik lányát, Erzsikét fogadják örökbe. Adakozik a faddi új római katolikus templom építésére, saját költségén felépítteti a plébániát és a plébános házát (talán ma is ez áll). Az 1874-ben alakuló Bittó-kormány „Földmívelés, ipar, és kereskedelemügyi” minisztere lett. A kormány 1875-ös lemondása után fél évvel azonban 55 évesen meghal. A birtok örököse unokaöccse, Bartal Béla (szül.:1857) lett, de az György özvegye, Perczel Erzsébet kezelésében maradt 20 éven keresztül. Perczel Erzsébet 1898-ban hal meg, Faddon temetik el a férje mellé. Bartal Béla császári és királyi kamarás a Mária Terézia akadémián tanult, vezérkari kapitány, majd százados lett. Ferenc József fiának, Ferenc Ferdinánd főherceg katonai nevelője Bécsben. Az 1890-es évek első felében (feltehetően egy kezdődő betegség miatt) elhagyja Bécset és Faddra költözik. Erzsébet királyné 1898-as megrázó halála után röviddel mellszobrot készíttet és állíttat fel Faddon (talán az országban az elsőt). Az 1900-as évek elején a szekszárdi gimnázium szegény tanulói részére alapítványt hoz létre és segíti a megyei múzeum alapítását is. Családja nem volt. 1917-ben, 60 évesen önkezével vetett véget életének. Faddon, a kriptába temették el. Örököse unokaöccse, az addig Budapesten élő dr. Bartal Aurél lett. Faddra is költözött feleségével, reicheneggi báró Malcomes Juliannával és fiúkkal, kis Bartal Györggyel (szül.: 1913). A ’20-as évek elején vitézi birtokokra ajánl fel földet. Díszelnöke a helyi önkéntes tűzoltóegyletnek, amely részére adakozik is. Segíti az új faddi iskola építését. 1936. augusztus 16-án joghallgató fia motorbalesetben meghal. Őt is a faddi a kriptába temetik el. Emlékére a következő évben a megyei motoros szövetség a kölesdi út mellett obeliszket állíttat. Fadd határában az apa állíttatott emlékművet. Erről itt találhattok egy bejegyzést. 1937. július 16-án a szülők az addig a temetőben nyugvó immár négy családtag fémkoporsóját az időközben a kastély parkjában megépült gyönyörű új kriptába helyezték át. A II. világháború után, 1948 novembere végén elhunyt Aurél felesége, Malcomes Julianna. A parkban lévő új kriptába temették el. 1954. november 7-én Bartal Aurél is meghalt. Őt is a parkban álló új kriptába temették el. A kastélyt ekkorra már az egyháznak adta át, akik ott árva gyerekeknek nevelőotthont alakítottak ki. Később a kastélyt elvették az egyháztól és állami nevelőotthonná alakították. Jelenleg a kastély üresen áll. 1964 körül a kripta fedelét elmozdították, lehetett látni benne a koporsókat, csontokat. Csak sokára, talán a 70-es évek elején temették vissza a kriptát, felépítménye az évek során nyomtalanul eltűnt. Az 1990-es évek elején (részben a kripta helyén) egy boltot építettek, ami ma is áll. Szintén részben a kripta helyén ma parkoló és szelektív hulladékgyűjtő sziget található. Van aki szerint a maradványokat az eredeti kriptába helyezték viszsza, ami a temető kálváriájának tetején található, bár az eredeti kő már nem ott áll. Az önkormányzat az átvett adatok alapján szintén itt tudja Bartal György „maradványait”. Az eredeti sírkő (amit még Perczel Erzsébet készíttetett és hozatott Pestről) onnan kb. 10 m-re található és Püspök Pál egykori plébános 1949-óta nyugszik alatta. Az előbbiekben említett hat személynek leszármazottja nincs, az ág kihalt.

Pár régi fotón.(hungaricana.hu)

1930 Fadd, Bartal kastély

wmmm.hu

Jelenleg így fest a kastély.

Mint a fenti leírásból is kiderült a valamikori kastélypark területén több dolgot is létesítettek. Egyik legújabb egy sétány és egy játszótér.

Mondhatnám hogy a park dísze, de mindenképpen egyik legimpozánsabb, legnagyobb fája.

Hátterében a sétány.

A park.

Klasszicista stílusban épült, majd átépítették.

A főbejárat és timpanonja, négy oszloppal, címerrel.

Címerük kék pajzsban ágaskodó arany griffet ábrázol, a sisakdísz is griff. A takarók színe vörös-arany, kék-ezüst. A griff az egyik leggyakoribb képzeletbeli madár a heraldikában. Alsóteste oroszlán, farokkal, felsőteste sas: lábakkal, karmokkal, sasfejjel, de nagy fülekkel, ami megkülönbözteti a sastól.

A bejárati ajtó, és az ablakok is rácsozva.

A lehullott díszítő elemek egy helyen, egy fa alatt.

Ezen a képen is feltűnhet az egyik dísz hiánya.

Az épület jelenlegi állapota jónak mondható, többek közt ezért is érthetetlen a kihasználatlanság.

Az épület folytatásában lapostetős melléképület.

Az oldalsó szárnyba is több bejárat vezet.

A Mátyás király u. felé haladunk. (Kerítés elbontva, az épület szabadon megközelíthető.)

Már az utcáról.

Az épület hátulján a saroktól még végig fut a kerítés.

A Rákóczi Ferenc utca felől.

Az elhanyagoltság itt is tetten érhető.

Ha valaki a környéken jár egy megtekintésre mindenképp ajánlom. Esetleg egy séta az előtte elterülő kis parkban, és egy karnyújtásnyira a gyönyörű holtduna part.

A piros jelnél találjátok. GPS: 46.466321614772916, 18.828520622307806

Forrás: fadd.hu(Faddi Hírek)