Jeszenszky kastély

Jeszenszky kastély, Alsóhídvég

A Szedres környéki kastélytúrám következő állomása a Jeszenszky kastély. Sajnos a képek mellé csak a kastélyhoz minden felületen fellelhető leírást tudom mellékelni.

A 63. számú út Szedres felé vezető szakaszáról D-re leágazó bekötőútról megközelíthető, az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló kastély. A klasszicista eredetű Jeszenszky-kastély a XIX. században épült, azóta átalakították. Valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját 1862-ben, historizáló stílusban. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 700 négyzetméter. A Dalmand Zrt. tulajdona, műemléki védelem alatt álló épület.

Az alsóhídvégi Jeszenszky-kastély az egykori Gindly birtokon épült. Gindly Balázs ága a Hiemel családban folytatódott. Hiemel Ignác és Ferber Katalin leányának, Erzsébetnek férje, Jeszenszky Sándor tulajdonába ment át 1810-ben a tengelici birtok negyed részét kitevő örökség. Ezt követően fiúk, Br. Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen.

1945-ben Jeszenszky József (Jeszenszky János dédunokája) volt az uradalom tulajdonosa és kezelője. Átépíttetője Jeszenszky Kálmán volt 1862-ben. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 700 m². Az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú épület. Földszintes, kontyolt nyeregtetős, részben alápincézett. Vízszintesen sávozott, pilaszterekkel tagolt homlokzatok, a hosszoldalakon a középtengelytől eltolt rizalitokkal. Az épület déli végén kontyolt nyeregtetős, erőteljesen kilépő, íves attikafalakkal kiemelt sarokrizalitokkal. A hosszoldalak rizaliatjaiban nyíló ajtók, előttük néhány lépcsőfokkal megemelt, mellvédes teraszok. A nyugati oldalon a bejárati rizalit feletti attikafalon 1887-es évszám. A déli keskeny homlokzaton a sarokrizalitok között nyíló bejárat. A pincében dongaboltozat. Kéttraktusos belső, síkfödémes helyiségek, XIX. századi nyílászárók. Egyes helyiségekben terrazzo burkolat. Feltehetően szimmetrikus, kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, klasszicista épület átalakításával és bővítésével a homlokzat egységesítésével jött létre.Mellette 19. és 20. századi melléképületek.

A ma Tengelic külterületén lévő  8 kastély egyike, egyben a legelhanyagoltabb állapotú kastély is egyben.

A kastély közvetlen az út mellett álló része. Más héjazattal mint az épület többi része.

Avétos házszámtábla.

Az elhanyagoltság jelei.

Körbe kerítve az egész kastély. Új ereszcsatorna.

Régi zsalugáteres ablakok.

Az épület hossza.

Az épület hátsó terasza.

Potyogó vakolat.

Egy-egy szebb fát meghagytak a területen.

Építési terület, bíztató.

Az épület előtt látható információs tábla.

Az épület frontja.

A bejárat és az első terasz.

Régebbi képeken még látható volt a bejárat mellett álló egy-egy fa.

Kivehetetlen Címer

Díszes homlokzat.

Hátsó bejárat.

Kovácsoltvas díszrács az ablakon.

Az épület előtt a kerítésen kívül padok maradványai láthatók.

Kicsit hátrébb az erdőben gazdasági épületek maradványai láthatók.

Istáló lehetett.

A piros körrel jelölt területen található. Koordinátái: 46.512965351337485, 18.65539016572198
(Tábla nem jelzi az útról!)

Forrás: elherdaltorokseg.blog.hu, kincsestolnamegye.hu,