Bati kilátó

Bati kereszt és kilátó, valamint a Remete-csurgó

Megépítése óta időről időre ellátogatok a Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében található Bati-kereszti kilátóhoz. Minden évszakban más-más szépséget láthatunk meg a tájban. Mostani látogatásom úgy időzítettem, hogy az idei tél alkalmával esett pár centi hó díszítésében láthassam a vidéket. Illetőleg pár kép bekerült amik tavaly ősszel készültek még viszonylag jó időben, zöldelő környezetben. Azonban utam a Remete-csurgó mellett vezetett el, így pár képet ott is készítettem.

2015-ben adták át a rétegelt-ragasztott fa elemekből készült kilátót, mely 280 méter tengerszint feletti magasságban épült, padlószintje 15 méter magasan helyezkedik el, teljes magassága mintegy 20 méter, és egyszerre 18-20 fő befogadására alkalmas.

Csodálatos látvány tárul a kilátóból a szemlélődő elé. Északra a Völgységi- patak völgye mögött a Tolnai-Hegyhát és Dél-Mezőföld kistájak települései, valamint a távolban Paks és Kalocsa is felsejlik. Nyugatra és délnyugatra a Völgység, távolabb a Keleti-Mecsek nyúlványai is láthatók. Keletre Szekszárd és környező szőlőhelyek, délre a dombvidék szőlőkkel és erdővel borított részeiben lehet gyönyörködni. A magasból délkeleti irányban a Sárközre és a Gemenci erdőre is nagyszerű kilátás nyílik. Szekszárdtól nyugatra terül el az a közel 570 hektáros sötétvölgyi erdő, ahol 32,5 millió forintból valósította meg a Gemenc Zrt. a kilátó felállítását. A kilátó mellett gépkocsiparkoló, fedett pihenő és tűzrakóhely várja a kirándulókat.

A kilátótól nem messze található a névadó kereszt, mely a hagyomány szerint a török időkben elpusztult Bat falu emlékét őrzi. A magaslaton már 1810-ben Fischer Konrád által emelt fakereszt állt. A katolikus egyház nyilvántartása szerint 1856-ban több buzgó hívő tett alapítványt a kereszt fenntartására. A fakeresztet 1887-ben nádasdi kőfaragók munkája nyomán a mai homokkő kereszt váltotta fel. A kilátó és a kereszt nevének eredete a Bat helynév, amely a bata köznévből származik. Ennek jelentése török (besenyő, kun, úz) nyelven vizenyős hely, mocsár. A szerb népnyelvben a bâta pocsolya, tócsa. A Báta név a Sárközben napjainkban is folyót, folyómedret, mélyen fekvő gyakran vízjárta földeket jelöl. A középkorban Kakasd közelében egy Bat nevű település állt a források és a régészeti adatok alapján, de a török idők végén elnéptelenedett. A kereszt e településnek állít emléket, és nevét is róla kapta.

MEGKÖZELÍTÉS

Gyalog, Szekszárd belvárosból (4,2 km):
Béla király tér- Bartina u. – Remete u. – Kápolna tér , a Kápolna tértől a Kék túra jelzéseit követve a Kerékhegyen át Sötétvölgy irányába haladva juthatunk el a Bati kereszthez, majd jobbra fordulva a dombtetőn álló kilátóhoz.
Ezen az útvonalon autóval is megközelíthető a kilátó, bár a terméskővel burkolt út „megrázó élményt” okozhat.

A 2014-ben felújított Remete-csurgó és környezete.

A helyszínen látható információs tábla.

A felújítást időpontját megörökítő tábla.

Az erre vezető Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra 30 éves évfordulójának emléket állító tábla a csurgó támfalán.

Az egylet tagjai többek között rendezvényeket és ünnepségeket szerveznek lakókörnyezetüknek, valamint a városrész hagyományainak megőrzésében is részt kívánnak venni.

Szekszárdon a Kápolna téren található forrás támfallal és belső aknás vízgyüjtővel ellátva, mely egy beépített csövön keresztül vezeti vizét egy betonvályúba. A csurgó és támfala felett található a kálvária és mellette a kápolna.

A kálváriára vezető lépcső.

A csurgó vizét szívesen fogysztják a környékbeliek, sokan palackokban hordják és váltják ki vele az egyéb ivóvizeket. Tudomásom szerint vize bevizsgált és ihatónak minősült. A török időkben egy jámbor zarándok épített itt hajlékot magának, aki remete életet élt, és a Szent Szűz tiszteletére buzdította a hozzá kijáró híveket. Innen ered a csurgó mai neve.

A bati kereszt.

A nádasdi kőfaragók keze munkáját dícsérő kereszt 1887-ben állítva.

A kereszt lábánál egy kis fapad áll a megpihenni, elrévedni vágyók szolgálatára.

A kőkereszt talapzata.

Galagonya a kereszt tövében.

A kilátó a parkolóból.

Közelről is inpozáns látványt nyújtó kilátó, hátterében a kialakított pihenő, előterében a szintezési pont és az információs tábla.

Szintezési pont.

Információs táblák.

Fedett pihenő, tűzrakók, padok asztalokkal.

Az esőbeállónál is található információs tábla, mely sötétvölgyet mutatja be.

Az esőbeálló padjai, asztalai.

Kamerával védett a terület.

Maga a kilátó.

Az állíttató molinója.

Maga az építmény stabil és igényes kivitelű.

Felérve a kilátó szintre négy irányba információs táblák kerültek kihelyezésre, melyeken feltüntetésre kerültek települések, tájegységek, magaslatok, valamint azok iránya és a kilátótól való távolsága.

Nagyobb fehérség reményében jöttem ezen alkalommal, de nemcsak fehérség nem volt a remélt mértékben, a látási viszonyok sem a legjobbak voltak.

Mindegy, nézzük a panorámát a jelenlegi viszonyok között.

Szentgál-szőlőhegy, szabad szemmel is rendkívüli a látvány a kilátóból, ám javallott nagyobb zoomra alkalmas fényképezővel vagy binokuláral, illetve spektível érkezni.

A Cserháton lévő geodéziai mérőtorony és a Szekszárdi Rádió Klub bázisa.

Indulásra int az alábukó nap.

Pár képpel idézzük meg a már elmúlt napsütésben gazdagabb időket és a zöldelő tájat.

És a mindent körülvevő fránya kerítések, teljesen felszabdalják a tájat. Mezőgazdasági területeken lehet át kellene értelmezni a magántulajdon védelmét.

A jelölt helyen található. (46.348741, 18.647184)

Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu, termeszetjaro.hu, kirandulastervezo.hu, kadarka.net, turizmus.gemenczrt.hu,