2020. augusztus 7., péntek

Római kori erőd (Lussonium)

Lussonium romkert


A Paks melett található Dunakömlődön, a Sánchegyen található római kori erőd maradványaihoz invitállak benneteket egy rövid helytörténeti áttekintéssel. Sokan, akár napi rendszereséggel közlekednek a lábánál futó 6 számú főúton, melyről fatornyai is láthatók. Jártunkban-keltünkben ha tehetjük, szakítsunk egy kis időt megtekeintésére. Ha így teszünk, jutalmunk lesz még a gyönyörű kilátás is, mely innen nyílik a környékre. A helyszínen egyértelművé válik mért bírt ekkora stratégiai jelentőséggel a hely.
A rómaiak előtt kelták éltek ezen a vidéken. Paks a rómaiak birtokába Claudius császár uralkodása alatt került: i.sz. 41-54 között. Valentinianus császár idején - i.sz. 350-370 tájékán természetes határul a Dunát fogadta el, melynek különösen Bécstől (Vindobona) Ó-Budáig (Aquincum) terjedő részét védték erősen. Itt nem kevesebb, mint 4 légió volt négy nagy táborral: Carnuntum (Petronell), Brigetio (Ó-Szőny), Vindobona (Bécs), Aquincum (Ó-Buda). Az első három egy összefüggő várrendszert alkotott, amelynek középpontja Carnuntum volt. Aquincum külön központot képezett. A négy nagy castrum között az összeköttetést közbeeső táborhelyek (minden mérföldre egy szilárdul épített vár), az utóbbiak közt a katonai út tartotta fenn, amely jóformán párhuzamosan vonult a Dunával, s amelynek tömör töltése bátran beillett sáncnak is.
A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő, melyek leleteit a paksi Városi Múzeumban tekinthetjük meg. Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje.


Az egykori provincia határát képező Duna vonalán húzódott a római hódítók által az első század végére, a második század elejére kiépített védelmi rendszerük a limes, mely erődítmények és őrtornyok láncolatából állt. E láncolat egyik tagja volt a dunakömlődi Sánchegyen felépített tábor (castrum), a Lussonium. Paks körzetében több őrtorony is állhatott a határvonal szerkezetének megfelelően. Az őrtornyok személyzetét az ún. „lussonium cohors” katonasága adta, mely 500-1000 fős gyalogos csapategységet jelentett. A katonai táboron kívül, egy a táborhoz tartozó, falusias település polgári település (vicus) is megtalálható volt Dunakömlőd térségében. Ezen felül Paks és Dunakömlőd körzetében feltételezhetők kisebb, részben önellátásra berendezkedett ún. villa-gazdaságok, valamint a bennszülött lakosság részben romanizált falvai is. A feltárások során előkerült leletek és objektumok elemzése alapján arra lehet következtetni, hogy a legkorábbi segédcsapati (auxiliáris) palánktábor már Claudius császár uralkodása idején (Kr.u. 41-54), vagyis a Kr. u. 1. század derekán megépült és a Kr. u. 2. században is használatban volt. Ugyanakkor a késő római erőd kiterjedését és védműrendszerét is sikerült letisztázni. A kutatások során előkerültek az erőd északi sáncrendszere, védőárkai, a két déli kaputorony, illetve több helyen az erőd 1,3 méter széles falai is. Az építmény déli falának belső oldalán egy több helyiségből álló, faoszlop-sorral alátámasztott előtérrel (porticus) rendelkező épület, azaz kaszárnyaépület helyezkedett el. A későrómai korban (Kr. u. 4. század vége), amikor az erőd már nem volt használatban, a déli kaputoronytól néhány méterre, északra felépítettek egy kiserődőt. Ez egy 10 x 9 méter kiterjedésű torony volt, melyet a tartomány feladása után, a népvándorlás elején is használtak. A múlt század óta napjainkig tartó feltárások során előkerült jelentős római kori emlékek arra engednek következtetni, hogy a római uralom mintegy négy évszázada alatt folyamatos élet és romanizált kultúra volt jelen e vidéken. 
A feltárások során számos sírkő, oltár és egyéb felirattöredék került elő. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az ún. Mithras-relief, ami egy domborműves kőtábla, mely a bikaölő Mithrast, Pannonia népszerű, keleti eredetű istenségét ábrázolja. Mithras kultusza a 2-3. század folyamán kedvelt és elterjedt volt Pannoniában, épp úgy, mint a szíriai eredetű Iuppiter Dolichenusé is. Az utóbbit ábrázoló - 1815-ben előkerülő, háromszög alakú - bronzlemez pár valószínűsíti, hogy az istenség tisztelőinek jelentősebb közössége volt jelen a Lussoniumban. A római korabeli erőd feltárása során a régészek számos értékes leletre bukkantak, közöttük katonai diplomákra. Eszerint Paks (Dunakömlőd) első polgára, akit név szerint ismerünk Tessimarus mester volt. A 25 éves, vagy valamivel hosszabb katonai szolgálat után a császártól kapott, két fémszállal összefűzött bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték, mint ma a közjegyző az iratokat. Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm nagyságú lemezekre vésett szövegek az egyik legfontosabb jogról, a veterán katona és gyermekei római polgárjoggal történő megajándékozásáról szóltak. 
A legfantasztikusabb lelet, ami párját ritkítja egy egészben maradt bronz császárláb maradvány. Már csak ezért a kincsért érdemes betérni a paksi múzeumba megtekinteni. Feltehetőleg Rómában készítették és hozták Lussoniumba. Érdekessége abban is rejlik hogy még a római birodalom fennállása alatt a bronz szobrokat nagy részét beolvasztották, az azt követő időkről nem is beszélve. Így a megmaradt bronz szobor maradványok, főként amik ilyen méretesek nagy értéket képviselnek.
Pannoniában a római uralom végét a hunok megjelenése jelentette, melynek során, 433-ban a provinciát a Római Birodalom hivatalosan is átadta királyuknak, Attilának.

A rómaiak után ismét szerepet kapott a hely a harcászatban, köszönhetően stratégiailag jó fekvésének.  Rákóczi Ferenc a dunántúli hadműveletek sikeres megvívása érdekében 1704-ben hídfőállást építtetett Vak Bottyán kuruc generálissal a Sánchegyen és a túlparton. A Sánchegyen a régi római erődítmény maradványait is felhasználva készült el a földvár, amely kétszeri gazdacsere után 1706-ban meg is semmisült.

Időrendi áttekintés:

1996-ban szondázó ásatást végeztek a Bottyán-sánctól nyugatra elhelyezkedő dombon, melynek során 3-4. századi, minden bizonnyal a vicushoz tartozó település maradványai (szemétgödrök, vízgyűjtő medence, kőalapozású porticusos ház) kerültek elő. 
1998-ban szisztematikus feltárás kezdődött. 
2003-ban került sor a római erőd déli kapujának, az ettől északra levő barakk épületnek, illetve a késő római kis-erődnek a műemléki helyreállítására, mellyel létrejött Tolna megye első római kori romkertje.
2008-ban tartották az erőd, északi erődfal és kaputorony rekonstrukciójának ünnepélyes megnyitóját. A műemléki helyreállítások kiviteli tervei Harsányiné Vladár Ágnes Ybl-díjas építészmérnök nevéhez fűződnek. 
2009-ben ritka művészeti értékű műtárgyat fedeztek fel. Egy katonai díszegyenruhába öltözött római császárt ábrázoló bronzszobor lábát találták meg. Ezt a több mint 70 centiméteres, szinte sértetlen tárgyat sikeresen rekonstruálták. 
2020-ban Tolnaikummá nyilvánították.

Forrás: lussonium.hu

A Sánc hegyen fel érve az Északi kapu látványa fogad minket.

A kapuhoz vezető utat levendulák szegélyezik.

Egy kardfarkú lepke, egyik kardját egy csörtében elveszthette.

Éjszaka kivilágítást kap a kapu és a fal.

Egy kissé viseltes információs tábla.

Olvashatóbb formában.

A fa építmény jól ellenáll az időjárásnak. (Majd később láthatjuk hogy ez nem mindenről mondható el.)

A kapu két torony között helyezkedik el.

A fal íve az oldalig fut ki.

A toronyból szép a kilátás.

Dunakömlőd felé is.

A ide vezető út, mellette egy épített WC, és kút is van.

A síkon egy fasor, néhány "információs tábla" látható, jobbról pedig egy sövény sor határolja.

Kilátás az Imsósi erdőre, Bottyán sáncrendszere is ott terült el.

Valaki elhagyott valamit.

Nos, amire előbb már utaltam is. Az információs táblák állapota siralmas, kivehetetlen még az is hogy valaha szöveg vagy kép állhatott rajtuk. (Ezt pótolhatnák.)

Szintén egy tábla, lévén ez kőbe van faragva kivehetőbb maradt.

A sík végén elterülő romok:






Egy szintén szebb időket is látott pihenő.

Itt találjátok: 46.655922, 18.881869


Összességében egy megtekintésre mindenképp érdemes hely, pláne ha valaki itt jártát múzeumlátogatással is egybe tudja kötni. A Sánc hegyről a kilátás gyönyörű, egy kis karbantartással szerintem sokat lehetne javítani a hely vonzerején.































1 megjegyzés: