Borjádi söréttorony

Pichler Gusztáv söréttorony

Kölesd-Borjád település feletti dombon értékes ipari műemlék húzódik meg, a Söréttorony, Tolna megye egyetlen ipari műemléke. Hasonló még egy van Magyarországon, Tatán. Az akkoriban impozáns ipari épületet Pichler Gusztáv építtette, üzemeltette saját birtokán. A mérnök végzettségű tulajdonos 1889. május 21-én, Aradon született. A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányokat és 1911-ben okleveles mérnök lett. Két év múlva, 1913. január 1-jén a Nádorcsatorna Társaság igazgató főmérnökének nevezték ki. Kiváló szakmai tehetsége és igényessége okán fiatalon tagja lehetett a Mérnöki Építész Egyletnek. 1928-ban öccsével, Jánossal kiváltják az iparigazolványt, és felvételt nyernek a szabad ipart űző iparosok táborába. Ő felismerte a lehetőséget, hogy az iparnak és a vadászatnak nagy mennyiségű sörétre van szüksége, amit csak nehezen lehetett külföldről beszerezni. A gondolat 1936-ban született meg, majd a tervezés és engedélyezési eljárások után 1938 nyarán megkezdődött a gyártás, amely 1948-ig tartott. A sörét hagyományos technológiával készült. A középen üres toronyban bizonyos magasságból az ott elhelyezett lyukacsos edénybe öntötték a felhevített ólmot, ahonnan a vékony cseppekben lecsepegő ólom a szabadesés következtében a felületi feszültségtől gömbölyű cseppekké alakult és a mélyben lévő kút vízébe esett. Innen kivéve a műhelyben szénporral fényesítették és válogatva osztályozták 6-12-ig. Minél kisebb a sörét mérete, annál magasabb a szám, amivel jelölik. Minél magasabb a söréttorony, annál nagyobb golyó készíthető. Pichler Gusztáv, aki szenvedélyes vadász és nagy tudású mérnök volt, eleve tudatosan felmérve látta a sikert a sörétgyártásban, hiszen az ipar mellett a vadászat is nagy fogyasztó. Például az 1939-40-es évben a statisztikai jelentés alapján 1 840 923 db apróvad került terítékre. Ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor az közel hatmillió lőszer. A kiállított dokumentumok híven mutatják be, hogy a puska és lőszerkereskedések mellett a vidéki vaskereskedésekben is lehetett vásárolni. A vadászok egy része saját maga készítette a lőszert. A történelem, mint minden másban, itt is beleszólt a gyártásba, mivel a világháború után a gyár már nem tudott talpra állni. 1948-ban még folyamatosan termelt, de 1949-ben már egyáltalán nem folyt termelés. A módszert a 60-as években leváltotta a Bliemeister technika, így ezután már nem építettek sehol a világon újabb tornyokat. A gyár 10 évnyi működése alatt naponta 8-9 mázsa sörétet gyártottak itt le.

A jelenleg magántulajdonú torony a renoválása után kilátónak is alkalmas. A tulajdonos megkezdte a terület rehabilitációját, az elbontott és széthordott melléképületek pótlását. A 18 méter magas torony 4,5-ször 4,5 méteres alapon nyugszik. Egy földszinti részből és további öt emeletből áll. A torony üzemi tere a domb belsejében egy föld alatti kürtőben tovább folytatódik. A torony és a kürtő együttes magasságmérete 51,3 méter. A kürtő alatt lévő 33,5 méter mélységű kútban a vízoszlop állandó magassága 11 méter volt. 

Mára Magyarországon már csak két Söréttorony maradt. A torony jelenleg kilátóként és rendezvényhelyszínként működik.

Schlossberg

Schlosberg-i kilátó és templomrom

Mecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számít. Most egy késő gótikus temlplomromhoz és kilátóhoz kaluzolnálak el titeket melyek a település fölé tornyosuló Schlossbergnek nevezett dombon (Várhegyen) láthatóak. A megye vasúthálózata a települést messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő. Köszönhetően a rajta áthaladó 6-os számú főútnak. A mai Mecseknádasd (korábban Nádasd) területén három falu: Alsónádasd, Felsőnádasd és Kisnádasd helyezkedett el. A település neve onnan eredeztethető, hogy a hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg-patak vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.

Sombereki pusztatemplom

 Sombereki templomrom

Somberek (németül Schomberg, szerbül Šumberak, Šumbrig) község Baranya megye keleti részén terül el. A megyeszékhelytől, Pécstől keletre fekszik, tőle való távolsága 45-50 km. A Baranyai-dombság egyik településeként Mohács város vonzáskörzetéhez tartozik, attól 12 km-re. Az 56-os közlekedési útról, ennek is a Mohács – Szekszárdi szakaszán, a Csele patak mellett, pontosan a II. Lajos emlékműnél szemben egy 6 km hosszú, kanyargós út vezet Somberek község felé. A lágy ívelésű dombok között, a Csele patak és a Bozsok-bári malomárok szinte körbe ölelik a községet. Gondozott falu, szelíd, szép, lankás dunántúli táj.

Somberek környékének legrégebbi régészeti leletei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban találhatóak. A vidék az emberek által folyamatosan lakott település, így gyakran fordul elő, hogy az eke rómakori emlékeket fordít ki a földből. Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. század elejéig Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a község. A falu első írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni.

Szálka

Szálka falu, és a szálkai víztározó

A település a Szekszárdi-dombság déli részén szőlők és erdők ölelésében helyezkedik el. Legmagasabb pontja a 245 méter magas Szálkai-hegy. Természeti adottságait tekintve változatos, melyet dombokkal és völgyekkel szabdalt területeknek köszönhet. A település közigazgatási területének 70%-a erdő, így Szálka valószínűleg Magyarország legerdősültebb települése. Változatos növény és állatvilág jellemzi a vidéket. A nagy kiterjedésű erdőségeknek köszönhetően a helyiek életében fontos szerepet tölt be az erdő és vadgazdálkodás. Jelentős a vadállomány, főleg vaddisznó, őz, gím és dámszarvas a meghatározó. Napjainkban Szálka egyik legszebb természeti értéke, a Lajvér völgyében felduzzasztott tó, mely kitűnő lehetőséget nyújt horgászatra illetve fürdőzésre egyaránt. Az országos Kéktúra útvonala a tó partján árnyas erdőkben vezeti végig a gyaloglókat. Szálka több mint ezer éves település, ma használatos elnevezése a pécsi püspökségtől származik. A falu a németek betelepítése idején kezdett igazán fejlődni. Ma reneszánszát éli a lótartás, meghonosodott a szürkemarha tartás is, de tartanak juhot, kecskét, szarvasmarhát is. Szálka, Tolna megyében, a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a Völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak. Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a Bonyhád-Bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez. Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő Bátaszék-Szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvasállománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt.

Mausz kápolna

Görögszó, Mausz-kápolna

A minap egy kis délutáni csavargás, kisebb séta okán Szálkára tartva, álltunk meg a kápolnánál gyönyörködni a kilátásban. Szépen belátni a Sárközt, noha a látvány már sokadjára tárult elénk, de megunhatatlan. Ha már itt voltunk és csináltunk is pár képet, adta magát a dolog, hogy a kápolnáról is készüljön pár, és mellékelve egy rövid leírást bemutatásra kerüljön a blogon.

Sztankovánszky-mauzóleum

Sztankovánszky kripta, mauzóleum

Kajdacs közelében volt dolgom, már kezdett esteledni de reméltem ha már itt vagyok annyi időm még lesz, engedik a fények, hogy pár képet tudok lőni a Kajdacs község múltjában fontos szerepet betöltő család, a Sztankovánszky család nyughelyéül szolgáló mauzóleumról. A család birtokába 1720-as években került Kajdacs, itt építették fel családi kastélyukat is mely ma iskolaként szolgál. A kastélyra más alkalommal, más bejegyzésben még visszatérünk. Most nézzük pár mondatban a családot és a sírhelyet.

Milleniumi pavilon

Frigyes főherceg pavilonja

A szarvasbőgésre időzítve jártunk kisvasútazás és kirándulás okán Pörbölyön, abban a reményben, hogy hallhatjuk a királyok énekét. Ami megjegyzem a délutáni órákban meg is valúsult. Na de kanyarodjunk vissza a pavilonhoz, bár története, rendeltetése összeköti a szarvasokkal. Ott jártunkkor meglátván a pavilont jutott eszembe, hogy egy bemutatást  mindenképpen megérdemelne a blogon. Bár a költözése tényéről tudtam, de ennek ellenére itt látva tudatosult bennem. Az én fejemben szorosan összefonódott Bárányfokkal, annak ellenére, hogy több helyen is megfordult már. Jelenlegi helyén még nem teljesen áll készen a vendégek fogadására, még nem fejeződött be a telepítés, renoválás. Azt nem tudom mennyire nyitott a nagyközönségnek, de tiltó tábla, felírat hiányában, úgy gondoltam be lehet kukkantani. Ebben az elképzelésemben erősített meg az a tény is, hogy ajtói nyitva álltak előttem. Az itt készült pár képpel (3 kivétellel), és egy rövid történeti áttekintéssel szeretném bemutatni a pavilon múltját, jelenét, és jövőjét.

Bátaszéki Molyhos Tölgy

 Látogatás a Molyhos tölgynél

A minap Bátára tartottam, mikor arra gondoltam, ha már itt megyek el mellette, akkor teszek egy kis kitérőt és megnézem az öreg molyhos tölgyet. Szerencsére autóval fel is tudtam menni, nem volt lezárva az Orbán-hegy-re vezető út. Sajnos annyi időm nem lett volna ez alkalommal, hogy felgyalogoljak a kápolnáig és a tölgyig. Arra azonban felhívnám a figyelmet hogy van kihelyezve egy felhívás melyen szerepel mely időszakokban van zárva, és mikor nyitva a sorompó. (A kellemetlenségek elkerülése végett.)

Maga a bátaszéki molyhos tölgy, Bátaszék külterületén, magától a várostól mintegy 2 km-re található az Orbán-hegy nevű dűlőn, melyet szőlőhegynek is neveznek, mivel bortermő szőlővel beültetett. A bátaszéki Orbán-hegy valójában egy domb, és a Mecsek keleti dombságához tartozik. Itt találhatjuk a 300 - 400 évesre becsült molyhos tölgyet, mely egyben Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége. A Szent Orbán-kápolna mellett álló mindkét tölgyfa a domboldalt egykor borító tölgyerdő hírmondója, a Rákóczi- szabadságharcot követően szerb-horvát telepesek ültették be a dombot tölggyel, s a tölgyesben állatokat makkoltattak. Mint fentebb áll, két nagy molyhos tölgyfa található itt, de a kettő közül az idősebb és nagyobb a MOLYHOS TÖLGY. Magassága 17,5 m, törzskerülete pedig 4,5 m.

2015-ben „Az év fája” címet nyerte el Magyarországon, így 2016-ban részt vett „Az év európai fája” versenyen, amit szintén megnyert.

Horvátországi nyaralás

 A Crikvenicai riviéra

A történet úgy kezdődött, hogy adott volt 8 nap pihenő, hosszabb nyaralás nem volt tervben, annyit beszéltünk hogy 1-1 nap Balaton, Velencei-tó látogatást majd beiktatunk. Ekkor jött a gondolat, hogy a vírushelyzetre való tekintettel, ill. az idő szorításában sok lehetőségünk már nem lévén, mi lenne, ha körülnéznénk Horvátországi viszonylatban. Amint megszületett a döntés hogy megyünk nyaralni, jött a futkosás, vásárolgatás, pénzváltás, autó gyors szerviz, stb. Ám szállásunk még nem volt, csütörtök délután ihletődtünk meg, este már írtunk több szállásadónak is. Ám válasz csak Péntek reggel érkezett, az is elutasító, sajnos már foglalt. Az nap még próbálkozás de megbeszéltük hogy most már akár lesz szállás, akár nem, Szombat reggel megyünk. Szerencsére lett szállás az utolsó pillanatban, persze nem a legjobb helyen, és nem a legjobb áron, de ilyenkor nem válogat az ember. Így Szombat reggeli indulásunk úti célja Crikvenica lett, cca. 500km, 5 és 1/2 óra. A határnál laza 2 h-s dugó, araszolgatás, de csak ki értünk. A város határában az út mellett félreállva az alábbi látvány tárult elénk.

Szegedi vadaspark

Látogatás a szegedi vadasparkban

A mostani látogatás egy baráti társasággal történt. Mi személy szerint már jártunk itt előtte, és akkor is elvarázsolt minket a park, mint most is. A betervezett időpontban az időjárás előrejelzés jó idővel kecsegtetett ám út közben már látszott, hogy sajnos ez nem így lesz. Annyira nem, hogy oda érve szakadó eső fogadott minket. Némi tanakodás és fedett helyre húzódás után azonban enyhülni látszott az idő, így még is nekiveselkedtünk a vadasparknak.

A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Állatait földrészek szerinti csoportosításban mutatja be, törekedve arra, hogy a természetes életkörülményeket biztosítsa számukra. Különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része. A Vadaspark a veszélyeztetett állatfajok nemzetközi fajmentő tenyészprogramok keretében történő tartását tekinti egyik kiemelt feladatának.

1985. december 5-én született meg a Szegedi Városi Tanács határozata, amely a Vidámpark részeként létrehozta az intézményt. A határozatot tett nem követte, gyakorlatilag kiadások nélkül, pusztán társadalmi munkából, bontásokból, cégektől, iskoláktól kapott anyagokból indult meg az építkezés. A Vadaspark ekkor még gyakorlatilag “féllegálisan” működött. 1985-ben az állatgyűjtemény mindössze 3 majomból, pár őzből és vaddisznóból, valamint egy óriáskígyóból állt. A park 1989. május.28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, akkor még 3 hektáros területen. Bár kezdetben viszonylag szegényes volt az állatállomány, az rohamosan bővült. Méghozzá azon szemlélet szerint, amely ma is meghatározó a Vadaspark gyűjteményét tekintve: kifejezetten ritka, veszélyeztetett állatok bemutatása lett a cél, földrajzi elterjedés szerint csoportosítva őket. Anyagi megfontolásból nem gondolkodhattak nagytestű fajok tartásában így elsősorban kistestű fajok tartására szakosodtak. A karmosmajmok tartásában és tenyésztésében rövidesen nemzetközi sikereket is elértek. Azóta is folyamatosan fejlődik a park úgy a fajok, úgy az infrastruktúra tekintetében. Területében is a kezdeti 3 hektárról kinőtte magát az ország legnagyobb területen fekvő állatkertjének 45 hektáros területével. Mely még nem teljes egészében van benépesítve, így a rendelkezésre álló terület további kifutók létesítését, és lakóik beköltözését helyezi kilátásba. A nagy terület azt is lehetővé teszi hogy az állatok nagy kifutókban, tágas helyeken élhessenek.

Azt még tudni érdemes hogy a park természetvédelmi mentőközpontként is működik. Nagy számban fogadnak megsérült vadállatokat, elárvult kölyköket, fiókákat, vagy éppen engedély nélkül szállított, tartott, majd a hatóságok által elkobzott állatokat. A Szegedi Vadaspark ebből a szempontból is kiemelkedik a hazai állatkertek sorából, főleg a határhoz való közelsége miatt jelentős a szerepe az ilyen állatok befogadásában. Különösen azóta, hogy a déli határaink egyben az Európai Unió határaivá is váltak. Így többször előfordult az elmúlt években, hogy egyszerre több száz állatot kellett fogadnia a Vadasparknak. A Vadaspark a mentőtevékenységét a természetvédelmi és állategészségügyi hatóságokkal, nemzeti parkokkal és civil szervezetekkel együttműködve végzi.

Az év szinte minden napján látogatható gyűjtemény zoopedagógiai foglalkozásokkal, látványetetésekkel, valamint alkalmanként éjszakai túrákkal is kedveskedik vendégeinek.

Forrás: www.zooszeged.hu