2020. április 7., kedd

Kapszegen túl

Kis barangolás a Kapszeg tó körül


Pár szóban a Kapszeg tóról. Mözs határában elterülő még a szabályozásokat megelőzően természetes úton lefűződött egykori Duna ág.  A morotva tavat ma már nádas és fűzláp borítja. Nagyon gazdag az élő világa, több védett állat és növény fajnak ad otthont. 

Mint említettem a szabályozásokat megelőzően fűződött le, de a szabályozások, az átvágások nagy hatást gyakoroltak rá. Ahogy elszakadt a vízutánpótlástól, megkezdődött a kiszáradása. Az 1956-os árvíz során kapott utoljára vizet. A megépült töltéseknek köszönhetően végleg elzárták a Dunától. 
A természetvédelmi területté nyilvánítása sokáig váratott magára (2006) . A területe elég szabdalt, a patkó alakú tó közepe táján a "vöröskeresztnél" egy út vezet keresztül. Keleti irányban a vasúti töltés szeli át, leválasztva így részeket. 

Légvonalban pár kilométer távolságra fekszik a Gemenchez tartozó taplósi résztől, de utak, autópályák, töltések veszik körbe. Elég elszigetelt terület, az utak ellenére is. Nem lehet azt mondani hogy könnyen megközelíthető, könnyen járható, ezért jó rejtő ez a környék állatainak. Kevés a nyílt vízterület ez némileg látszik a műhold felvételeken is. A fedett terepen nem egyszerű a közlekedés és a nádas, lápos részen a nagy iszapréteg miatt nem ajánlatos próbálkozni. 

Pár védett növényfaj mellett a kétéltű állomány kiemelendő, több gőte és béka fajnak ad otthont. A hal állományában is szerepelnek védett fajok, de véleményem szerint ezek a felmérések nem a jelenlegi állapotra vonatkoznak. Népes gémtelep van a területen és egyéb gázlómadarak is szép számban előfordulnak. Aki részletesebben érdeklődik a Kapszeg-tó faunája és története után az itt talál egy elég részletes leírást. A tó pedig az alábbi koordinátákon található: 46.400405, 18.718023



A tó mai képe. Jól látszik mennyire mozaikos és szabdalt a terület. Valamint hogy mennyire nincs már szabad vízfelület.


Kissé egykedvűen mondhatnám ha ezt láttad, láttál mindent belőle.
Befelé haladva szapora egymásutánban vadászlesek sora található.

A terület szívébe vezető úton az azért látható, hogy ez nem a magassarkú terepe.
A lesek száma, a szórók és a később látott vadnyomok is arra engednek következtetni hogy területen bőséggel található őz és sertevad.

A környező mezőgazdasági területekről ez a látvány fogad.

A nádas szélénél mezőgazdasági művelés folyik.

A könnyebben megközelíthető részeken sokan barkáznak.(vöröskeresztnél) De lassan elnyílik.

Csak úgy.

Nád rengeteg.


Vadrózsa által benőtt régi vadles.


Nyomok kusza sokasága látható végig a szántáson.(egy-egy kivehetőbb)


Nem kis malac.

Egy pórul járt őz teteme.

Feltételezem betegségben pusztulhatott el. Nem messze egy vadász lestől, ha vadászok ejtik el biztos nem hagyják az enyészetnek.

A patkó alakú tó belső felén, a nádas és a szántó között pár bokor, fa található.
A nyomokat követve, kiérve a szántóról a part menti bokrokhoz, bevallom férfiasan megijedtem. Az előttem elterülő bokroknál valami felugrott, (disznóra gondolok elsősorban) és mozgolódni kezdett nem kis csörtetés, hangzavar mellett. Mivel amúgy is malacozás időszaka van, mire ez végigfutott az agyamon, mit ne mondjak tüsténkedve szaporáztam lépteimet a susnyástól elfele.:)

A területen keresztül haladó nagyfeszültségű távvezeték, és oszlopai számomra elég kiábrándítóan hatnak.

Egy jól kitaposott csapás.



Egy másik.

Egy jól feltúrt terület. A disznó táplálékkereséséhez természetszerűleg hozzá tartozik a túrás. De ebben az időszakban többet túrnak. Többnyire már márciusban malacot vetett kocáknak egyre több tejet kell termelniük, és ehhez elengedhetetlenül szükség van minél több állati eredetű táplálékra.(gilisztára, mocsári kagylóra, csigára, békára, rovarra, lárvákra) 
Az áthatolhatatlan bozótos remek rejtekül szolgál.



Itt valaki valamilyen madarat lakomázott. (Sok toll volt szétszórva, de a képen nem túl jól kivehető.)
Ez a kép a vöröskereszttől megközelíthető, a holtágat átszelő úton készült. 

Az út mentén fák, a két oldalán látható némi víz.
Régebben ez az út járhatóbb volt, most elég elhanyagolt.



Az út menti fák legnagyobbika.

Zárszóként annyit fűznék hozzá, hogy több alkalommal is próbáltam a Kapszeg tó környékét körbe járni az elmúlt napokban. Különböző útvonalakon közelítve, és lehet hogy a tavaszi időjárásnak köszönhetően, de sajnos a területen magam nem láttam azt a fajgazdagságot sem növények, sem állatok tekintetében amit elméletben a terület rejt. Természetesen nem akarok messze menő következtetéseket levonni egyazon időszak egy-egy napja alapján, ezért annyit ígérhetek hogy visszatérek még más évszakban is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése