2020. május 1., péntek

Knefély kastély

Fent és lent, avagy egy kastély és gazdájának története


Tolna irányából Tolna-szigetbe érve, a bogyiszlói útról lekanyarodva, egy elég rozoga út vezet a kastély felé. Az útról fák, bokrok kusza szövevényén keresztül felsejlik az épület sziluettje. Letaposott kerítésen át, és egy  kis csapáson vezetett utam a kastély udvarára.

Az udvarra érve ez a látvány tárul elénk.


A jelölt helyen található, csak a név nem stimmel. (46.414214, 18.802730)
 (A módosítási javaslatot elküldtem a Google -nek, kivizsgálás alatt van.)

Ami feltűnt egy régebbi látogatásomhoz képest, hogy valaki gondozza az udvart.

Szebb időket is megért.

(Tolnai Körkép, 1991.március.9.-i számában)
Azt jól mutatja a kép hogy az eltelt 30 év sem múlt el nyomtalanul.

Volt idő, mikor egyszerre több család szállásaként is szolgált.

A terasz, és az azt körülvevő oszlopok.

Néhány még álló melléképület.

Az udvar képéből már nem kivehető milyen volt egykoron, vagy volt e parkosítva valaha.


Némi tervszerűség felfedezhető az ültetés rendjében.


A főbejárat.

Szintén, csak belülről.

Belépve azonnal megpillanthatjuk különböző korok, különböző embereinek, különböző szándékát egyazon épületen.

Azért maradtak még meg szerkezetéből, építéséből fakadó stílusjegyei.


Szintén

A görög oszlop látványa nem túl harmónikusan illeszkedik a képbe.

Ezek a tokozott ablakok rendkívül tetszetősek.

Kilátás

A szomorú valóság.

Életveszélyes állapotok uralkodnak.



Pár szóban a kastélyról, és annak egykori gazdájáról. Tolnay-Knefély Ödön 1886-ban született Cservenkán, a mai Szerbia területén, a Vajdaságban. Tolnán hunyt el 1966-ban, és itt is nyugszik a tolnai temetőben. Tolnát katonaévei alatt ismerte meg, az I. világháborút huszártisztként szolgálta végig, majd orosz hadifogságot követően, onnan megszökve vásárolta földjeit és építette a kastélyt Tolna-szigetben az 1900-as évek elején.
Gazdász diplomáját a Keszthelyi Georgikonban szerezte. 637 hold földön gazdálkodott, gabonát termesztett, faiskolát vezetett, baromfi tenyésztéssel és kertészettel is foglalkozott. A tőle származó terményeket hajó vitte a pesti vásárcsarnokba a bogyiszlói kikötőből.  Főszerkesztője és kiadója a Tolna megyei hírlapnak. Tolna vármegye központi járásának mezőgazdasági bizottságának elnöke, kisgazda országgyűlési képviselő. Magas körökben mozgott, Afrikába járt vadászni. Tolna-szigeti kastélyában Horthy Miklós is többször megfordult. Népszerű ember volt. és nem csak az úri körökben, hanem a köznép és cselédei körében is. Parlamenti felszólalásai és a még rá emlékezők nyilatkozatai is azt támasztják alá hogy mindig szem előtt tartotta a "kisemberek" érdekeit.
Sok mindent köszönhetünk neki, például a bogyiszlói bekötőutat, a hidat, a zsilipet, de közreműködött a Sió csatornán az árvízkapu létesítésénél is. Nagy hála övezte mikor két kompon lehetett csak bejönni Bogyiszlóról Tolnára és megcsináltatta az utat, ezzel nagyban megkönnyítve a közlekedést a két település között. Aztán jött a II. világégés és az azt követő politikai és társadalmi változások. Kisemmizték, és koholt vádak alapján börtönbe vetették. Oda a vagyon, a tekintély, a virágzó gazdaság, a földek, a kastély. 1 hold földet tarthatott meg, amin felépített egy kis házat egykori birtoka szélén és ott folytatott rózsa, és gyümölcs termesztést, nemesítést. Sokan még emlékeznek rá ahogy hintó helyett már szamaras kordén kocsizott be a városba. A kúriát is átalakították, és családokat költöztettek a birtokra. Innentől mondani sem kell, hanyatlásnak indult, később többször gazdát cserélt, de olyan aki igaz gazdája lett volna többé nem akadt. A hírek alapján talán szállodát csinálnak belőle. Halkan megjegyzem hogy az ott látott állapotokból kiindulva én kicsit pesszimista vagyok ezt illetően (bár nyílván ez is csak pénz kérdése). Ez a történet, mint Tolnay-Knefély Ödön, mint a Knefély kastély tekintetében, egy a sok szomorú történet közül amik ebben a érában íródtak.
Nincs sok információ és az sem könnyen fellelhető a világhálón, sem a kastély, sem gazdája kapcsán, de akit mélyebben érdekel itt egy elég részletes cikk melyből merítettem. (Tolnai Hírlap, 2019.Június-i szám, 19. oldal)